Kategória: Kultúra

Beküldve:

Agatha Christie-regény színpadi változatát mutatják be Zalaegerszegen

Az évad utolsó bemutatójára készül a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata: a Tíz kicsi néger című Agatha Christie-regény színpadi változatát …És már senki sem! címmel március 31-én mutatják be Sztarenki Pál rendezésében.

A krimi színpadi változatát Agatha Christie maga készítette, az előadást – melyhez Máriás Zsolt komponált zenét – Galambos Attila fordításában láthatják a nézők Zalaegerszegen – mondta el Sztarenki Pál az MTI-nek. Mint kiemelte, Agatha Christie regénye nyomán izgalmas, igazi szórakoztató előadás született. Az emberek – ha biztonságban érzik magukat – szívesen átélik az izgalmakat, a krimi pedig erre alkalmat és lehetőséget ad. A színpadi változatban a történet érdekes fordulatot vesz, így a végkifejlet azok számára is meglepetéssel szolgálhat, akik már ismerik a regényt – fogalmazott a rendező. Hozzáfűzte: az angol írónő népszerűségét jelzi, hogy könyveiből a világon 2 milliárd 300 millió példány kelt el. “Lucrezia Borgia óta nem született nő, aki ennyit nyert volna gyilkosságokon” – idézte Winston Churchill egykori brit miniszterelnök híres mondását a rendező.

A klasszikus történetben tíz egymás számára ismeretlen ember érkezik a házigazda meghívására egy fényűző villába. A házigazdát sehol sem találják, mindeközben kiderül, hogy minden meghívott vendég múltjában van valami rejtegetnivaló. A felhőtlennek ígérkező vendégség rémálommá válik, hátborzongató események történnek – ismertette a történetet Sztarenki Pál.

A rendező hozzátette: reményeik szerint az …És már senki sem! című krimi is azt igazolja majd, hogy érdemes megnézni a zalaegerszegi kőszínház előadásait. Az Agatha Christie-történetben a szerepeket Besenczi Árpád, Balogh Tamás, Urházi Gábor László, Farkas Ignác, Kováts Dóra, Szakály Aurél, Ecsedi Erzsébet, Pap Lujza, Andics Tibor, Barsi Márton és Wellmann György játssza. A produkcióban Agatha Christie hangjaként részt vesz Egervári Klára Érdemes művész is.

A díszlettervező Szlávik István, a jelmeztervező pedig Cselényi Dóra.

Forrás: MTI

Beküldve:

Bábszínházi világnap – A zalaegerszegi Griff Bábszínházban két előadással ünnepelnek

Két előadással ünnepelnek a bábszínház világnapján kedden Zalaegerszegen, a Griff Bábszínházban – mondta el az MTI-nek Szűcs István, a bábszínház igazgatója. Délelőtt a Palkó és Lenka című, óvodásoknak szóló látványos zenés előadást tűzik műsorra. A két kisgyermek barátságáról szóló bábjáték Bartal Kiss Rita rendezésében sok-sok játékra is lehetőséget ad majd az ovisoknak.Délután az kisiskolásokat várják a Szépen szóló Babukamadár című előadásra. A népmesére épülő bábos produkció rendezője Boráros Szilárd – ismertette a részleteket Szűcs István.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a bábszínházban most zajlanak az évad utolsó bemutatójának a próbái: Tersánszky Józsi Jenő meséje nyomán készült Misi Mókus kalandjai című bábelőadást március 31-én mutatják be Markó Róbert rendezésében. A társulat a tervek szerint az évad végéig összesen 330 előadást játszik, a bérletek száma idén eléri 34 ezret. A zalaegerszegi bábszínház műsorában az óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló produkciók mellett zenére, hangokra, színekre épülő babaszínházi előadások és felnőtt darabok is szerepelnek.

A bábszínház világnapját 2003 óta ünneplik a nemzetközi bábszínházi szövetség, az UNIMA kezdeményezésére. Magyarországon 2014-ben rendeztek először világnaphoz kapcsolódó programokat.

Forrás: MTI

Beküldve:

Sztárokat és helyi fellépőket is felvonultat a nagykanizsai tavaszi fesztivál

Nemzetközi szinten is ismert színházi, zenés és táncos produkciókat, valamint helyi zenei együtteseket és művészeti kollekciókat vonultat fel a március végén induló Tavaszi Művészeti Fesztivál Nagykanizsán.

A Kanizsai Kulturális Központ szervezésében az 1990-es évek óta megtartott fesztivál nemcsak országosan és nemzetközi szinten ismert előadókat szerepeltet, de mindig teret ad a helyi értékek bemutatásának is – közölte a rendezvénysorozat hétfői sajtótájékoztatóján Kovácsné Mikola Mária, a kulturális központ igazgatója.

Az idén március 31-én induló és április 10-ig tartó sorozat keretében nyolc programra várják a látogatókat – tette hozzá a rendezvényeket koordináló Marics Zsuzsanna, a kulturális központ munkatársa. Első programként említette a Nagykanizsához közeli Kisrécsén idén már 25. alkalommal tartandó Ludvig Nemzetközi Művésztelep gyűjteményes kiállítását. A Ludvig Zoltán festőművész által életre hívott alkotótáborban megfordult európai, ázsiai, afrikai és amerikai képzőművészek helyben készült alkotásaiból válogat a tárlat. A dzsessz, a soul és a latin zenék kedvelőinek szól Szőke Nikoletta és Takács Nikolas közös koncertje élvonalbeli kísérő muzsikusokkal. Az Orlai Produkció A csemegepultos naplója című, Gerlóczy Márton írása alapján készült darabot mutatja be a nagykanizsai fesztiválon, míg a színház és a zene találkozásaként Grecsó Krisztián és Kollár-Klemecz László Nők, nők, férfiak című zenés irodalmi estje kínál majd kikapcsolódást.

A rendezvénysorozat egyik legnagyobb érdeklődéssel várt műsoraként az ExperiDance Fergeteges című előadását emelték ki, amelyről Janni Ildikó, a táncegyüttes marketingvezetője elmondta, hogy Sissi, vagyis Erzsébet királyné életébe enged bepillantást. A helyi művészeti csoportok közül Nagykanizsa Város Vegyeskara Tavaszhozó címmel tart hangversenyt a fesztivál nyitónapján, a repertoárban a szakrális daraboktól a könnyedebb műfajokig sokszínű lesz a felhozatal. Az idén ötvenéves nagykanizsai Kamera ’67 amatőrfilm-stúdió az elmúlt fél évszázadban készült, számos díjjal elismert alkotásaiból mutat be egy csokorra valót. A fesztivál zárónapján pedig a református templomban ad koncertet a helyi tanárokból, zenészekből két éve alakult Fentős Ferenc Kamarazenekar, amely javarészt barokk szerzők műveit szólaltatja meg.

Forrás: MTI

Beküldve:

Imamalmokat szenteltek a zalaszántói buddhista sztúpánál

Buddhista szertartás szerint szentelték fel Európa egyik legnagyobb sztúpájánál szombaton azokat imamalmokat, amelyeket a tibeti holdújév ünnepén az itt élő szerzetesek és támogatóik készítettek.

A Buddhista Béke-Szentély Alapítvány által 1993 óta működtetett kegyhelyen a Zalaszántón élő két tibeti szerzetes, Drupon Konchok Jigmet és Drupon Konchok Lhundup szentelte fel több száz hívő és érdeklődő előtt az ötven, rézből készült imamalmot. A 2004 óta Magyarországon élő Jigmet láma az MTI érdeklődésére elmondta: a tibeti holdújév ünnepéhez igazítva szentelték fel a pörgő imamalmokat. A vallási szokások szerint ezek arra szolgálnak, hogy az olvasni vagy imádkozni nem tudók a pörgetésükkel a megtisztulást, a békét, a nyugalmat árasztó mantrákat, imákat árasszák szét. Mint kifejtette: az óramutató járásával megegyezően megforgatott malmok a benne levő jókívánságok révén erősítik az emberekben, a világban meglévő pozitív energiát, a békét és a harmóniát.

A zalaszántói, 316 méter magas Világosvár-hegyen 1993-ban szentelte fel a Béke sztúpát a dalai láma. A 30 méter magas és 24 méter átmérőjű vallási kegyhely az egyik legnagyobb ilyen építmény Európában, ami Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét jelképezi. Magyarországon több tízezerre becsülik a buddhista vallásúak számát, őket, illetve más érdeklődőket is szolgálja a sztúpa szomszédságában 2014-ben felszentelt Drikung Kagyü Meditációs Központ. A 400 négyzetméteres, kívül japán-vietnami, belül tibeti-ladakhi stílusú épület Közép-Európa legnagyobb buddhista meditációs központja.

Forrás: MTI

Beküldve:

Eszenyi Enikő estjével indul az Egerszegi Páholy műsora

Eszenyi Enikő A gyönyörben nincs középút című önálló estjével március 29-én kezdődik az Egerszegi Páholy című rendezvénysorozat Zalaegerszegen, a Hangverseny- és Kiállítóteremben – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón.

A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Hangverseny- és Kiállítóterem 2016-ban indította az Egerszegi Páholy talkshow-sorozatot. Idén négy alkalommal hívnak meg országosan ismert és közkedvelt előadókat, művészeket, akik kötetlen beszélgetés keretében, zenés produkcióikkal mutatkoznak be a közönségnek – mondta el Flaisz Gergő, a művelődési ház igazgatója. Eszenyi Enikő kortárs költőnők – Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Nagy Gabi, Rakovszky Zsuzsa, Tóth Krisztina – verseiből összeállított műsorral érkezik Zalaegerszegre. Műsorában híres tangók, sanzonok, operettek csendülnek fel, zongorán Darvas Ferenc zeneszerző kíséri – ismertette Karáth Anita, a programsorozat háziasszonya.

Májusban Sebestyén Márta és a Zala zenekar lesz az Egerszegi Páholy vendége. A Kossuth-díjas művész előadásában a tradicionális magyar hangok és más népek dalai is elhangzanak. A zalai népzenészek alkotta csapat célja a Zala megye, vármegye zenei hagyományinak ápolása, a zenekar 2007-ben alakult meg, nevüket – Zala zenekar – 2011-óta viselik – emelte ki Karáth Anita.

Az ősz második hónapjában a zalai születésű Bödőcs Tibor mutatkozik be a zalaegerszegi közönségnek. A beszélgetésen sok kulisszatitok is szóba kerül majd, az est háziasszonya egyebek mellett arról is kérdezi, miként áll össze egy műsor, mi zajlik a színfalak mögött. A rövidesen megjelenő, irodalmi paródiákat tartalmazó önálló kötetét Szálinger Balázs ajánlja a közönség figyelmébe – ismertette az est részleteit Karáth Anita.

Az Egerszegi Páholy sorozatot Mucsi Zoltán és Scherer Péter közös estje zárja novemberben. A színművészek felidézik több mint két évtizedes barátságuk történetét, a közös produkció meglepetésműsorral zárul, amelybe a közönséget is bevonják.

Fotó: MTI

Beküldve:

Fánkfesztivál

Új helyszínen, kétnaposra bővítve rendezik meg idén a kilencedik Országos Farsangi Fánkfesztivált Nagykanizsán, ahol várhatóan idén is több tucatnyi változatban, ezerszámra fogy majd a farsangi finomság.

A február 24-én és 25-én tartandó rendezvényről Lehota János, a nagykanizsai polgármesteri kabinet vezetője azt mondta: az önkormányzat célja, hogy minden évszakra jusson olyan kiemelkedő városi rendezvény, amely élővé teszi a belvárost, és teret ad a helyi, illetve térségbeli előadók fellépésének. Ezért döntöttek úgy, hogy a korábban egynapos fesztivált az önkormányzat támogatásával még egy nappal megtoldják, így a nagykanizsai Erzsébet téren február 24-én iskolások maskarás felvonulása, gólyalábasok bemutatkozása, valamint helyi együttesek fellépése és szórakoztató programok várják egyéb lehetőségek mellett az érdeklődőket. A második napon zajló gasztronómiai programokról Kámánné Szép Terézia, a szervező VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház igazgatója azt mondta: a Deák térről indulva karneváli menet érkezik a fesztivál új helyszínére, a Kanizsa Plazaba, ahol párhuzamosan zajlik majd a kulturális program és a fánkosok versenye. Profik és amatőrök, helyben sütött és hozott finomságokkal, valamint hagyományos és különleges, többek között speciális étrendűeknek készült fánkokkal lehet jelentkezni a megmérettetésre.

A korábbi években 30-50 csapat versengett a zsűri díjaiért, érkeztek horvát és szlovén társaságok is a megmérettetésre. A látogatók pedig ezúttal is egész nap kóstolgathatják a finomságokat, az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján ezerszámra fogy ilyenkor a fánk a nagykanizsai fesztiválon.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Kultúrházak éjjel-nappal

A Zala megyei települések a Mindennapi hagyományaink tematika jegyében készülnek a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű rendezvénysorozatra, amelyet február 10. és 12. között tartanak kiállításokkal, koncertekkel, táncházakkal.

A zalaegerszegi rendezvénysorozat Almássy Krisztián fiatal képzőművész kiállításának megnyitójával és színházi esttel kezdődik el pénteken az Apáczai Művelődési Központban. Szombaton a Kultúr-zsúr elnevezésű program keretében farsangi játszóházba, a művészeti- és sportcsoportok bemutatkozására várják a közönséget. A nap kiemelt programja lesz az “épülettájfutás”, a kalandos versenyfeladatok lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók bejárhassák és megismerhessék a művelődési ház szinte minden zugát. A nap a Zalai Táncegyüttes és a Jobbágytelki Hagyományőrző Tánccsoport műsorával és táncházzal zárul – mondta el Dala Hajnalka, közművelődési csoportvezető az MTI-nek. Vasárnap a Kézművesek Házában nyitott galériák műhelynapjára, kézműves foglalkozásokra, fánksütésre várják a látogatókat. Vikár Csaba busó nagykövet vetített képes előadásában bemutatja a mohácsi busójárás történetét. A vendégek eredeti busójelmezt ölthetnek magukra, a telet pedig tradicionális tűzgyújtással, kiszebáb égetéssel búcsúztatják.

A Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű rendezvénysorozathoz számos zalai település csatlakozott: Vonyarcvashegyen pénteken zenetörténeti előadással, élőzenei bemutatóval, táncházzal kezdődik, majd szombaton fánksütéssel és a Balaton Art Alkotóközösség nyílt napjával folytatódik program. Vasárnap a 25. Vonyarcvashegyi Nemzetközi Művésztelep munkáiból nyílik kiállítás és a Fidelis Brass fúvósegyüttes ad koncertet.  Gyenesdiáson pénteken tavaszköszöntő népzenei előadást tartanak és Hagyomány a divatban címmel megnyitják Rezesné Czinderi Andrea és Rezes Gábor népi iparművész viselet-kiállítását. Február 11-én a Tükrös zenekar ad műsort Táncház a javából címmel.

Keszthelyen pénteken Raffay Ernő történész tart ismeretterjesztő előadást Észak-Erdély visszatérése – a 2. bécsi döntés címmel a Balaton Színházban. A Goldmark Károly Művelődési Központban szombaton Csángó táncházzal ünneplik a farsangot. Zalaszentgróton a városi fúvószenekar ad újévi hangversenyt február 11-én, Balatongyörökön családi farsangra, míg Zalalövőn farsangolóra és jelmezversenyre várják a város lakosságát. Murakeresztúron böllérfesztivált rendeznek, Reszneken szalmabábu-égetéssel, jelmezes felvonulással tartanak téltemető farsangi mulatságot február 11-én.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum

Új műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. Léránt Zoltán zalaegerszegi festőművész öt akvarelljét és Pataky Andor szobrász- és festőművész kisplasztikáját szerdán sajtótájékoztatón mutatták be.

A Juhász című kerámiaszobor igazi kuriózumnak számít, mert nagyon nehezen lehet Pataky Andor alkotásához hozzájutni – mondta Kostyál László művészettörténész.  Hozzáfűzte: a kisplasztikát egy budapesti felajánlás révén tudta megvásárolni a múzeum. A szignó mellett sokat segített a műtárgy azonosításában, hogy a kisplasztika fotója megjelent a Zalai évkönyv 1926-os kiadásában.

Nevéhez számos köztéri szobor, emlékmű kapcsolódik. Pataky Andor készítette többek közt a Zalalövőn, Zalaszentgróton, Mihályfán, Pacsán látható hősi emlékműveket. Emellett épületplasztikával is foglalkozott, keze munkája az egerszegi Vármegyeháza megye címere, és ő készítette az egykori rendőrségi palota (ma megyei főügyészség) állami címerét is – emlékeztetett a művészettörténész. Beszélt arról is, hogy Léránt Zoltán (1902-1936) festőművész alkotásai közül öt akvarellt vásárolt a múzeum, a művek zalaegerszegi, zalai és Balaton környéki tájképek.

Léránt Zoltán óriási tehetségű, “csendes, visszahúzódó”, művészember volt – fogalmazott Kostyál László. A művésznek betegsége miatt félbe kellett szakítania a tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1926-tól teljes visszavonultságban élt szülővárosában, Zalaegerszegen. Akvarell technikával festetett képei közül nagyon sokat őriznek a zalaegerszegi otthonokban – idézte fel Kostyál László. Kitért arra is, hogy az új műalkotások nagyon jól illeszkednek a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A múzeum elsősorban a zalai képzőművészek alkotásait gyűjti, a két világháború közötti időszak – amelyet az új műalkotások képviselnek – eddig kevésbé volt reprezentált.

Kostyál László elmondta azt is, hogy újabb értékes darabbal is bővült a múzeumi gyűjtemény. Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész halotti maszkját a szintén Munkácsy-díjas Szabolcs Péter szobrászművész öntötte bronzba 30 évvel ezelőtt. A művész utolsó arckifejezését, végső megnyugvását megörökítő, bronz halotti maszkot Szabolcs Péter a múzeumnak ajándékozta.

A műtárgyakat a májusban nyíló kiállításon mutatják be Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

Beküldve:

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Beküldve:

Gácsi Mihály emlékkiállítás nyílik Zalaegerszegen

Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus reprodukciós alkotásaiból nyílik emlékkiállítás születésének kilencvenegyedik, halálának harmincadik évfordulója tiszteletére pénteken Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központban.

Gácsi Mihály 1976-tól halálig Zalaegerszegen élt és alkotott. Munkácsy-díjas művészként érkezett a zalai megyeszékhelyre, a legnevesebb alkotók közé tartozott. Műveivel rendszeresen részt vett az országos és a nemzetközi kiállításokon, grafikai lapjai megtalálhatók voltak a Nemzeti Galériában, a szolnoki múzeumban és rövid időn belül a zalai múzeumokban is – mondta el az MTI-nek Kostyál László művészettörténész.  Felidézte: Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész 1956-tól 18 éven át a szolnoki művésztelepen alkotott. Neve szinte “legendává vált”, az ízes, legjobb lapjait jellemző groteszk humor szinte valamennyi alkotásán felfedezhető.  Kitért arra is, hogy a képzőművész számára a fő megélhetési forrást a festmények – bár ezek a művei kevésbé ismertek – biztosították. Grafikusként számos kiadványt illusztrált, köztük Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét. Készített meseillusztrációkat is: a mesék (legismertebb a Kacor király, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, a Brémai muzsikusok) történetére megálmodott, majd sokszorosított grafikák nagyon sok gyerekszoba falát díszítették.

Dokumentációs jelleggel készített grafikái közé tartoznak a tájképek, városképek, egy másik sorozata pedig a városépítés, például a tiszalöki víztározó építésének fázisait mutatja be – ismertette a művészettörténész.  Hozzáfűzte: művei közül a legismertebbek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos grafikai lapjai. Sok kis grafika, ex libris nőtt ki az eredendően kicsit humoros, groteszk, karikaturisztikus ábrázolásmód irányából. Az üdvözlőlapokon nagy humorral karikírozta részben az ismerőseit, nagyrészt pedig saját magát. Az évek folyamán egyre fajsúlyosabb kérdéseket tárgyaló vonal jelent meg grafikáiban, egyre profetikusabb látomások kerültek ki a keze alól. A humor a felszínen megmaradt, de a tartalom óriási művészi felelősségvállalásról, felelősségtudatról tanúskodik – emelte ki Kostyál László.

Művészetének legjelentősebb vonulatát ezek a nagy grafikai lapok és részben sorozatok képezik – hangsúlyozta. A tárlaton a hetvenes években készült linómetszeteket és rézkarc reprodukciókat – köztük A magyarok bejövetele, a Fizikai kísérlet, az Utolsó virágok című művét, valamit a Dózsa-sorozat két alkotását – mutatják be. Bényi Zoltán, a kiállítás szervezője a saját tulajdonában lévő reprodukciókat ajánlotta fel az emlékkiállításra, mivel az Apáczai Galériában az eredeti művek őrzését nem tudják biztosítani. Gácsi Mihály emlékkiállítása február 4-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, az Apáczai Galériában.

Forrás: MTI