Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.
A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.
A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.
Gyógyhellyé nyilvánította Kehidakustányt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). A termálfürdővel is rendelkező település a minősítéssel olyan pályázati forrásokhoz juthat, amelyből számos környezetépítő és -szépítő fejlesztés valósulhat meg – mondta el a Zala megyei település polgármestere az MTI-nek.
Lázár István (független) hozzátette: a következő évben infrastrukturális beruházásokra nyújtanak be pályázatokat, a tervek szerint a támogatásból sétálóutak épülhetnek, bővíthetik a kerékpárutakat és lehetőség nyílik a tározótó környezetének kiépítésére is – sorolta a polgármester. Kiemelte: az 1100 lelkes település nagyrészt a fürdő kiépítésének köszönheti a fejlődését, és azt is, hogy az intézményeket – óvodát, iskolát, orvosi rendelőt – magas színvonalon tudja működtetni.
Horváth Tihamér, a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő igazgatója kifejtette: a gyógyhellyé minősítés többek közt azt is igazolja, hogy a településen élők kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a levegő tisztaságára és a település rendezettségére. A 2,5 milliárdos beruházással – kormányzati és önkormányzati támogatással és vállalkozói befektetéssel – épült termálfürdőt 2003 februárjában adták át Kehidakustányban. A következő években 5 milliárd forintos beruházással tovább bővítették a szálláshelyeket, apartmanos élményfalut építettek. A családbarát termálfürdőben a beépített terület nagysága 14,5 ezer négyzetméter, a létesítményben összesen 15, köztük szabadtéri, valamint mediterrán hangulatú fedett termálfürdő található. Megfelelő teret tudnak biztosítani valamennyi korosztály számára: nyugodt fürdést az idősebbeknek, a gyógyulni vágyóknak, az élményelemekkel ellátott részben szórakozási lehetőséget a fiataloknak, a családoknak pedig közös programokat szerveznek – ismertette az igazgató. Hozzátette: termálfürdő éves árbevétele eléri az 1 milliárd forintot. A 10 százalék nyereség nagy részét fejlesztésekre fordítják, a következő években szállodafejlesztést szeretnének megvalósítani, a termálfürdő pedig új élményelemekkel bővül.
A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőbe évente átlagosan 300-320 ezer vendég érkezik, a vendégszám évente átlagosan 10 százalékkal nő. Az idén karácsonykor 200 vendég – 60 család – töltötte a termálfürdőben az ünnepeket, a helyfoglalások alapján a szálláshelyek szilveszterkor is teltházzal működnek. A vendégek 90 százaléka belföldi, de emellett számos országból, például Németországból, Ausztriából, sőt Mongóliából is érkeztek vendégek – mondta el Horváth Tihamér. Kitért arra is, hogy a kezdetektől arra törekedtek, hogy helyi, népies, tradicionális, saját arculatot mutató konyhája legyen a termálfürdőnek, így a szilveszteri menüben is tájjellegű, zalai ételek szerepelnek majd.
Két ütemben, több mint egymilliárd forint beruházással korszerűsítik a zalaegerszegi Interspar áruházat, ahol a teljes gépészeti felújításon kívül éttermet is kialakítanak – közölte a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-vel.
Maczelka Márk közleménye szerint a zalai megyeszékhelyen 17 évvel ezelőtt megnyitott, 93 dolgozót foglalkoztató hipermarketet 1,049 milliárd forintos beruházás keretében modernizálják a megnövekedett vásárlói igények kielégítése érdekében. A komplex felújítás központi elemeként egy frissen készült meleg ételeket és italokat kínáló Spar toGo éttermet is kialakítanak az áruházon belül, ez utóbbi munkálatai már november közepén megkezdődtek.
A felújítás második üteme január első munkanapjától áprilisig tart, ez idő alatt az áruház zárva lesz. A 8773 négyzetméteres alapterületű, azon belül 4230 négyzetméteres eladóterű hipermarketben a raktár felújítása már szintén elkezdődött, itt új hűtőkamrákat építenek be, kicserélik a padlóburkolatot és a falakat tisztasági festéssel fertőtlenítik.
A közlemény kitér arra is, hogy az idén 25 éves Spar Magyarország üzlethálózatának folyamatos bővítése mellett minden évben jelentős összeget fordít meglévő üzleteinek korszerűsítésére. Ebben az évben 26 áruház újult meg és 4 új nyitotta meg kapuit, a beruházások összértéke 2016-ban elérte a 23 milliárd forintot.
Az eddigi hulladékkezelési módszereket átalakító, a vegyes gyűjtésű szilárdhulladékok válogatására szolgáló berendezés fejleszt ki Zalaegerszegen a 3B Hungária Kft. és a zalakarosi Szabadics Zrt. konzorciumi együttműködésben – közölte a konzorcium az MTI-vel.
A korszerű hulladékfeldolgozó rendszer kifejlesztését GINOP projektként, a Széchenyi 2020 program keretéből elnyert 506,37 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormány támogatásával valósul meg. A zalaegerszegi projekt keretében olyan öt eszközből álló korszerű technológiai rendszert fejlesztenek ki és építik meg a prototípusát, amely átalakítja az eddigi hulladékkezelési módszereket. Az új berendezésekkel a potenciális környezeti terhelést jelentő vegyes gyűjtésű, szilárd települési hulladékok szétválogatását, továbbá a hulladékokban rejlő értékes anyagok újrahasznosítását és a lerakóba kerülő hulladékok minimalizálását környezetkímélő módon oldják meg.
Az új technológiai rendszerrel a szilárd települési hulladékokból több értékes anyag hasznosítható, a kompakt méretű berendezésekkel csökken a helyigény, az energiafogyasztás és a környezetterhelés, illetve költséghatékony módon nyerhetők megfelelő minőségű másodnyersanyagok és -tüzelőanyagok. A közlemény szerint a hulladékkezelő rendszer moduláris felépítése révén rugalmasan igazítható a települési igényekhez, könnyen szállítható és gyorsan szerelhető. A prototípus próbaüzeme a tervek szerint 2017 szeptember végéig elindul, a teljes projekt befejezése pedig 2018. február végére várható.
Befejeződött a Szombathely-Zalaszentiván közötti 48 kilométer hosszú vasúti szakasz korszerűsítése, megkezdődött a szakaszon a villamos vontatás és az utazás is kényelmesebbé vált.
Egy új Flirt motorvonat kocsija a püspökmolnári vasútállomáson a Szombathely-Zalaszentiván GYSEV 17-es vasútvonalon a villamosítási projekt záró rendezvényén 2016. december 7-én. MTI Fotó: Varga György
A 13,3 milliárd forint értékű uniós forrásból végrehajtott beruházást Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztétium közlekedésfejlesztésért felelős helyettes államtitkára adta át szerdán a szombathelyi vasútállomáson rendezett ünnepségen. Avatóbeszédében kiemelte: regionális és nemzetközi szempontból is fontos fejlesztések valósultak meg a térségben, ezek közé tartozik a Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása is, folytatásaként pedig a Zalaszentiván és Nagykanizsa közötti szakasz villamosítása is a távlati tervek között szerepel.
Szólt arról, hogy hosszú várakozás után októberben végre sikerült bekapcsolni a vasi megyeszékhelyet is az országos és nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, átadták a Szombathely és Győr közötti autóutat, amelyen az M1-es autópályán továbbhaladva két óra alatt elérhetővé vált a főváros. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a GYSEV az elmúlt években már teljes egészében korszerűsítette a Bécs-Sopron-Szombathely-Szentgotthárd-Graz közlekedési folyosó magyarországi szakaszát, Csorna és Porpác között pedig több mint 50 kilométeren tavaly nyárra készült el a szakasz villamosítása.
Megfogalmazása szerint a dízel vontatásról való áttérés nemcsak környezetkímélő, de jelentős megtakarítást is eredményez a vasúttársaság számára az energiaköltségekben. Mosóczi László beszédében kitért arra, hogy a kormány 2022-ig összesen 3700 forint uniós és hazai forrást szán a közúti és vasúti fejlesztésekre. Kövesdi Szilár, a GYSEV vezérigazgatója elmondta: a felújítást követően a Szombathely-Zalaszentiván szakaszon is megindulhat a villamos vontatás, az utazóközönséget pedig a nagyobb kényelmet kínáló Flirt motorvonatokkal szállítja a vasúttársaság.
Elmondta, elképzeléseik szerint a vasútvonal fejlesztésének következő lépése lehet Zalaszentivánnál egy úgynevezett delta vágány kiépítése, amely megkönnyítené a vasúti közlekedést és az árufuvarozást Szlovénia irányába, ehhez azonban szintén európai uniós forrást vennének igénybe. Az átadóünnepség résztvevői a beszédek elhangzása után vonatra ültek, Szombathely és Püspökmolnári között tettek egy próbautat.
Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.
A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.
Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.
A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.
A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Zalainfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)
Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila
A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.
Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.
A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.
A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.
A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.
Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.
Zala megyében 7 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma: október végén 6966 álláskeresőt regisztráltak a kirendeltségeken, 1,6 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya hétfőn az MTI-vel.
A hivatal tájékoztatása szerint a fél év végén addigi mélypontjára esett az álláskeresők száma (júniusban 7269 álláskeresőt tartottak nyilván), ezt megelőzően utoljára 1990-ben mértek hasonlóan alacsony értéket. Az idén júliustól – szeptember kivételével – minden hónapban folytatódott a mérséklődés. Az ősz második hónapjában 5,5 százalék volt Zalában az álláskeresők aránya: a mutató az előző havinál 0,1 százalékponttal, az egy évvel korábbinál pedig 1,1 százalékponttal volt alacsonyabb. Megyén belül Keszthely és Zalaegerszeg térségében volt a legalacsonyabb, 4,4 százalék az álláskeresési ráta, míg a letenyei kirendeltség területén a legmagasabb, 8,5 százalék az álláskeresők aránya.
A munkaadók októberben ezer új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be. Az év első 10 hónapjában az elsődleges munkaerőpiacon összesen 9,1 ezer új álláslehetőség volt Zala megyében. Jelentős számban szakképzetséget nem igénylő (többségében összeszerelő) munkakörben ajánlottak állást, emellett 20 fős nagyságrendben kerestek bolti eladókat, bútorasztalosokat, kőműveseket, valamint ácsokat.
A hónap során 1475 álláskereső került ki a nyilvántartásból, közülük 650-en váltak foglalkoztatottá – közölték. A foglalkoztatási főosztály adatai azt mutatják, hogy Zalában tovább mérséklődött a tartósan – egy évnél régebb óta folyamatosan – álláskeresők száma. Október végén 1,7 ezren szerepeltek a kirendeltségek nyilvántartásában, 600-zal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Tovább csökkent a pályakezdők száma is: október végén az álláskeresők 10 százaléka, 708 fiatal volt pályakezdő, míg a tavalyi év azonos időszakában több mint ezren szerepeltek a nyilvántartásban.
A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.
20.000 Ft-os bankjegy, MNB
A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.
Ez a négy kifejezés, bármilyen furcsán is hangzik, de kisebb eltéréssel, majdnem ugyanaz. Ezek a technológiák elsősorban rozsdátlanításra, festékeltávolításra, fémfelületek megtisztítására szolgálnak.
Az ipari-, és lakossági megrendelők is széles körben hasznosítani tudják a homokszórás által kínált lehetőségeket.
AHomokszórás Budapestoldal a szemcseszórás felületkezelés során alkalmazható lehetőségeit gyűjti össze.
