Tizenhét éve az EU-ban

17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének

Európai Unió és Magyarország zászlajaMagyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.

2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.

Kapcsolódó oldalak:
Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét
Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról

 

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit

Tévémaci

Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.

Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.

TV Maci, tévémaci

A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.

A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.

Foky Ottó TV Maci

Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.

A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.

Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.

Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.

Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV

Időjárás a Balatonon – fotó- és rajzpályázat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás a Balatonon címmel alkotói pályázatot hirdetett. A pályázatra a maximum 2db saját fotót korhatár nélkül, míg a rajzokat 18 év alatti diákoktól várják az OMSZ honlapján, technikai megkötés nincs. Minden olyan művet szívesen várnak, mely a Balaton sajátos időjárási mikroklímáját ábrázolja. Beadási határidő: 2021. május 15.

Posza Robert fotó Badacsony

Az év legjobb meteorológiai képének keresése már hagyomány: a tavalyi téma a „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” volt. Idén a „magyar tenger” tematikájával a kiírók a meteorológiai világnap 2021-es szlogenjéhez kívánnak kapcsolódni (The ocean, our climate and weather), mely az ENSZ kezdeményezésére, az idén kezdődő óceánok tudományának évtizedére hívja fel a figyelmet.

Kapcsolódó oldal:
Világnapi Pályázatok 2021
Posza Róbert Art


A fotó kat: Posza Róberttől kölcsönöztük

Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra

Libri irodalmi díj

Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.

A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.

Libri irodalmi díj

A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.

Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.

A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.

Libri irodalmi díj

Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.

Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó

Mit suttog az erdő?

Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.

Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.

Amiről a fák suttognak
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.

A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.

A verset ünnepli majd’ minden magyar

Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?

Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.

Költészet Napja 1970 Pécs Ifjúsági Ház Juhász Jácint

Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.

Unger Pálma színművésznő, Pécsi Nemzeti Színház

Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.

Költészet Napja Plakát 1968 Grafikus - Zelenák Crescenda Forrás - Bedő Papírrégiség

Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.

Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.

Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség

Vevőkapcsolatok kezelése – CRM (2. rész)

CégbarátAz előzőekben azonos címmel jelent meg írásunk a CRM területéről. A téma kifejtésével a mostani írásunkban is foglalkozunk. A CRM rövid áttekintését követően tekintsük át a CRM rendszer kialakításával és bevezetésével kapcsolatos legfontosabb lépéseket.

  1. lépés: Üzleti igények vizsgálata

Egy CRM rendszer bevezetését megelőzően az egyik legnagyobb feladat annak meghatározása, hogy mire is van szüksége a cégnek, hol segítheti a legtöbbet a CRM.

Mivel a CRM kapcsolódik például az értékesítéshez, a marketinghez, vevőkapcsolatokhoz, mind offline, mind online – ezért a CRM stratégia felépítése szempontjából fontos, hogy mindegyik terület esetében meghatározásra kerüljenek az igények, illetve, hogy az egyes részcélok megvalósításában a terület minden dolgozója részt vegyen. A vezetőség feladata pedig az, hogy az egyes részcélokat és erőforrásokat összehangolja, illetve, hogy a CRM szemléletet a szervezet egészére kiterjessze.

  1. lépés: Vevői igények meghatározása

Az üzleti igények azonosítása a szervezetről szól, a CRM viszont kizárólag a vevőről szól. Szükséges tehát a vevői igények – különös tekintettel a szolgáltatások teljesítésének körülményeire és az ügyfélszolgálati tevékenységekre – megismerése. A vevői igények felmérésére a legnyilvánvalóbb eszközön, a közvetlen megkérdezésükön túl, számos eszköz áll rendelkezésre. Ezek alapvető közös eleme az odafigyelés. Használhatunk online monitoring eszközöket vagy a közösségi média felületeink elemzését annak érdekében, hogy a vevők érzéseit, gondolatait és igényeit pontosabban azonosítani tudjuk. Itt is lehetőség van kvalitatív elemzésekre, de megfelelő mennyiségű és szerkezetű kosár-adat birtokában és adatbányászati eszközök bevonásával azonosíthatók bizonyos siker- és kudarcelemek, illetve meghatározhatók, hogy mely vásárlók képviselik a legnagyobb értéket és hogy miért.

  1. lépés: Célok kitűzése és a siker mérhetővé tétele

A CRM minden esetben egy hosszútávú elkötelezettséget jelent és így egy hosszútávú közelítést igényel. Az üzleti igények függvényében ilyen cél és mérőszám lehet például:

  • vevőszám növelése
  • egy vevőre jutó nyereség
  • piacrészesedés növelése
  • vevőelégedettség növelése
  • az értékesítési folyamat integráltságának növelése

A mérési eszközök és a mérőszámok természetesen a kiválasztott célokon múlnak, illetve egy-egy célhoz több indikátor is kapcsolható a pontosabb elemzés érdekében. Lényeges ugyanakkor, hogy több cél és több mérőszám esetén kialakításra kerüljön az ezek közötti súlyozás és hierarchia.

  1. lépés: Implementáció

Az összes figyelni kívánt cél meghatározását és specifikálását követően a rendszer bevezetésével kapcsolatos alapvető döntéseket kell meghozni:

  • milyen csatornákra fog kiterjedni
  • melyek a kulcspontok
  • milyen adatigény merül fel és ez hogyan biztosítható
  • a tervezett változtatások hogyan valósíthatók meg az egyes csatornákban
  • hogyan kommunikálhatók a változások a szervezeten belül és az ügyfelek felé
  • a megvalósítás ütemezése
  • várható akadályok
  • szükséges pénzügyi, humán és egyéb erőforrások rendelkezésre állása
  1. lépés: A megfelelő eszköz kiválasztása

CRM eszközökből is széles kínálat áll az érdeklődők rendelkezésére, melyek különböző felhasználási területre készültek. A számunkra megfelelő rendszer kiválasztásához tehát elengedhetetlen egy letisztázott CRM stratégia – megfelelő eszköz csak akkor választható ki, ha tudjuk, hogy mi a cél, milyen csatornák mely kulcspontjait kívánjuk bevonni és hogy milyen adatokkal és hogyan kívánunk dolgozni.

A CRM eszközök néhány jellemző irányvonala:

  • az együttműködés támogatása: A szervezet különböző pontjain keletkező, de összetartozó információk becsatornázása és hasznosítása érdekében szükséges egy közös adatbázis, melyet mindenki hozzátehet. Például egy-egy gyakran visszatérő ügyfélkérdést vagy panaszt nem elszigetelten kezeli az egyes részterület, hanem a kollaborációs tér segítségével javaslat fogalmazható meg a termékfejlesztés felé vagy egyszerűen csak pontosítani kell az elsődleges vevőtájékoztatás tartalmát.
  • közösségi média CRM: az elérhető eszközök alkalmasak a közösségi médiacsatornánkkal kapcsolatos adatok gyűjtésére, posztok ütemezett elhelyezésére, kulcsszavak figyelésére, illetve akár a kommentek érzelmi tartalmának elemzésére.
  • operatív CRM: a vállalkozás és a vevő találkozási pontjához vezető csatornákat kezeli, így alapvető jelentősége van a vevőélmény kezelésében
  • Értékesítési- és marketingfolyamatok automatizálása: Az értékesítéstámogató rendszerek kezelik és ütemezik a meglévő és potenciális ügyfelekkel zajló kommunikációt és tranzakciókat. A marketing automatizáció pedig arra kínál lehetőséget, hogy korábbi vevők részére célzott tájékoztatás vagy termékkiajánlás történhessen, illetve ezek utánkövethetők legyenek
  • analitikus CRM eszközök célja vevői adatok rögzítése és elemzése a vevők a magatartásukon keresztüli megértése érdekében. Ilyen eszköz például a weboldal használatával kapcsolatos adatok gyűjtése, korábbi vásárlások és megtekintések alapján jövőbeli vásárlások előrejelzése vagy egyes vevők specifikus szegmensekbe történő besorolása.

A CRM a vevőkkel történő kommunikáció sarokköve. A digitális technológia képes jelentősen megkönnyíteni és eredményesebbé tenni az összefüggések feltárását, és ez igazán hasznossá teszi. Ennek ellenére a CRM nem korlátozható a digitális csatornákra, hiszen offline interakciók is történnek.

A megfelelő CRM stratégia bevezetése számos előnyt hozhat, pl: csökkenő ügyfélkiszolgálási költség, elégedettebb vevők, hatékonyabb és testreszabottabb kommunikáció.  A CRM legnagyobb eredménye mégis a vevők megértése, és ez a megismerés teszi lehetővé az igényeik eredményesebb kielégítését, ami pedig közvetlenül megjelenő előnyöket hoz a márka számára.


—-

Szolgáltatáscsomagjaink a hátrányos helyzetű kisvállalkozások a marketing világába történő bevezetését szolgálják, részükre testreszabott marketingfejlesztést, illetve médiaszolgáltatást biztosítunk.

A CÉGBARÁT Program egy kommunikációs közösség kialakítását és tagjainak marketingtudatosságának megerősítését célozza meg. Ennek keretében az e téren is hátrányos helyzetű mikrovállalkozások a számukra kialakított módszertan segítségével, illetve egymástól is tanulva a saját igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő egyéni marketing-mixet, illetve új üzleti kapcsolatokat építhetnek. A Program elsősorban a Közép-Dunántúli Régió és Zala megye területét kívánja ellátni, de természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

 (X)

VEVŐKAPCSOLATOK KEZELÉSE – CRM

CégbarátA marketing alapvető célja, hogy az egyszerű emberből vevőt teremtsen azzal, hogy igényeiket felméri és megfelelő termékeket, megfelelő áron kínál számunkra. Ebben az összefüggésben szükséges tehát a CRM (customer relationship management – vevőkapcsolatok kezelése) néhány alapvető elemének és összefüggésének áttekintése.

A CRM valójában a kereskedelmi tevékenységgel egyidős. Amikor a boltos beszélgetett a vevőjével és a következő alkalommal emlékezett annak nevére és hogy mit vásárolt, akkor már vevőkapcsolatot épített. A kezdeti időszakban, ahogy maguk az ügyletek is, a vevőkapcsolatok ápolása és hasznosítása alapvetően személyes és humán jellegű volt. Napjainkban – a mindent átható digitalizáció következtében – ez a személyesség megszűnik, ami azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb szükség van egy korszerű CRM-re a vevőkkel való kapcsolat kialakítására és gondozására. A korábbiak megfogalmazottak alapján a marketing alapvető feladata a potenciális ügyfeleknek a vállalat kommunikációs hálójába történő bevonása és a kapcsolat fenntartása. Egy ismerőssé tett márka termékei számottevő előnyben vannak a következő vásárlási döntés meghozatala során.

A CRM célja tehát az, hogy tartalmas és tartós kapcsolatot építsen ki a vevőkkel. A hangsúly a hosszútávon van. Nem az azonnal nyereség a mérőszám, hanem a kapcsolat teljes hossza során realizálható vevőérték, ideértve minden jövőbeli vásárlás pénzbeli értéket, illetve az elégedettségüket és hűségüket kifejező visszacsatolásokat és referenciákat.  A digitális térben a CRM mint kapcsolatkezelési stratégia nagymértékben épít a digitális technológiákra a marketing, az értékesítés, az after-sales és egyéb folyamatok automatizálására, illetve az ezek során keletkezett adathalmaz hasznosítására.

A CRM-modell piramisának legalján a nagyközönség helyezkedik el, melyek egy részéből az első szakasz során a marketing tevékenységeknek köszönhetően a potenciális vevők csoportja válik ki. A következő szint kiindulópontja a konverzió, amikor az adásvétellel mint elsődleges tranzakcióval az érdeklődőből vevő lesz. A kapcsolat létrejöttével – a fizikai tranzakciótól függetlenül – elindul egy kommunikáció, mely tartós kapcsolattá fejlődhet a megfelelő csatornák és tartalmak igénybevétele esetén. Ennek eredményeképpen létrejön az összekapcsolt vevő (bonded customer) kategóriája. A piramis csúcsán pedig a vállalkozás azon „barátjai” vannak, akik nemcsak kötődnek a márkához, hanem aktívan támogatják azt (ebben a körben a legkönnyebb a vevők megtartása, illetve a legeredményesebb a felülértékesítés és keresztértékesítés)

Felülértékesítés (upselling) esetén a vevőnk meglévő vásárlási hajlandóságát felhasználva igyekszünk egy magasabb fogyasztói értéket (és ezzel magasabb vételárat és nyereséget) képviselő hasonló terméket is lehetőségként felkínálni. Például a keresett termék nagyobb kapacitású változatát valószínűleg megfontolás tárgyává teszi a vásárló, ha az ár az adott nagyságrendben nem tér el túlzottan.

A keresztértékesítés (cross-selling) esetén az elsődleges termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó termék/szolgáltatás kerül bemutatásra. Például telefon vásárlása esetén a webshop kapcsolódó termékként kínálhat tokot, kábeleket vagy egyéb kiegészítőket. Ezek általában relatíve kisebb értékű termékek, így ezek esetében a vevő elégedettsége, kiszolgálása az elsődleges, nem az értékesítés bevétele.

A CRM alkalmazása tehát számos előnyt jelent:

  • több bevétel, illetve magasabb jövedelmezőség
  • magasabb ügyfél-elégedettség és nagyobb lojalitás
  • jobb ügyfélkiszolgálás és magasabb operatív hatékonyság
  • ügyfélakvizíció költségeinek csökkenés – CRM révén a lemorzsolódás alacsonyan tartható, tehát új ügyfelek szerzésére kevesebb erőforrást kell igénybe venni, különös tekintettel arra, hogy az ügyfélmegtartás olcsóbb is

Egy jó vevőkapcsolati rendszer tehát kritikus elem az üzleti sikerben. Egy új ügyfél megszerzésének költsége általában jóval magasabb, mint egy meglévő ügyfél megtartásásáé. A CRM rendszer vagy eszközök bevezetése és integrációja tehát szükséges beruházásnak tekintendő, melynek költségeit kompenzálják a visszatérő ügyfelek vásárlásai.

 

—-

Szolgáltatáscsomagjaink a hátrányos helyzetű kisvállalkozások a marketing világába történő bevezetését szolgálják, részükre testreszabott marketingfejlesztést, illetve médiaszolgáltatást biztosítunk.

A CÉGBARÁT Program egy kommunikációs közösség kialakítását és tagjainak marketingtudatosságának megerősítését célozza meg. Ennek keretében az e téren is hátrányos helyzetű mikrovállalkozások a számukra kialakított módszertan segítségével, illetve egymástól is tanulva a saját igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő egyéni marketing-mixet, illetve új üzleti kapcsolatokat építhetnek. A Program elsősorban a Közép-Dunántúli Régió és Zala megye területét kívánja ellátni, de természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

 (X)

Twitter és Youtube hirdetések

CégbarátA Twitter az elmúlt negyedévben egymillió aktív felhasználót veszített el , de továbbra is 335 millió aktív felhasználóval rendelkezik havonta. Ugyanakkor, amennyiben ki szeretné terjeszteni nemzetközi kapcsolatait, különösen  Ázsiában, Európában és Dél-Amerikában, akkor a Twitter hirdetése jelenti a legjobb utat a sikerhez.

Amikor a Twitter-en hirdet, öt marketing célkitűzés közül választhat:

  • Tudatosság és elérés
  • Tweet jegyzések
  • Követő
  • Webhely kattintások
  • Alkalmazástelepítések

Miután kitűzte a célt, két eszköz segítségével hirdetheti meg Tweet-eit, a Twitter Promote és a Twitter hirdetési kampányokkal. A Twitter Promote reklámozza a napi első 10 organikus tweetet, amelyek minőségi teszttel járnak a célközönség számára. Csak annyit kell tennie, hogy megadja az öt potenciális követő érdeklődési körét és a Twitter elvégzi a munkát az Ön számára.

Amikor a Twitter hirdetési kampányokat használ, akkor maga hoz létre hirdetési kampányokat, ahol felhasználhatja a következő célzási lehetőségeket:

  • Nyelv
  • Nem
  • Érdeklődés
  • Követő
  • Eszköz
  • Viselkedés
  • Testreszabott közönség
  • Kulcsszó
  • Földrajz

Nem az a legjobb módszer, ha az embereket 30–60 másodperces YouTube-hirdetéssel untatjuk, ugyanis ez csak irritálja őket. A videóhirdetések lerövidítése ugyanakkor valóban vonzza a nézőket anélkül, hogy türelmük tesztelésével járna. A Google szerint a lökhárító hirdetési kampányok 90% -a átlagosan 30% -kal növelte a globális hirdetések visszahívását .

Feltéve, hogy hirdetni szeretne a YouTube-on, ahol a felnőttek havonta több tartalmat néznek, mint bármelyik televíziós hálózatban , akkor kétféle videóhirdetést használhat fel, a TrueView és Bumper hirdetéseket.

A TrueView hirdetésekért csak akkor kell fizetnie, ha a hirdetések egészét vagy legalább 30 másodpercig megnézik. A YouTube tudja, hogy a felhasználók rövidebb hirdetéseket várnak el, ezért megkövetelik, hogy a nem átugorható hirdetések 15-20 másodperc legyenek. A TrueView hirdetések kiaknázásához két lehetőség közül választhat: a videóba ágyazott hirdetések és a videó elején lévő hirdetések közül.

  • Az alapon megjelenő hirdetések bizonyos YouTube-videók lejátszása előtt jelennek meg, vagy olyan webhelyeken, amelyek megvásárolták a Google videóhirdetési helyét a Google Display Hálózaton. A hirdetés első 5 másodperce után a nézők kihagyhatják azt, de a YouTube lehetővé teszi, hogy linket tegyen a hirdetéseire, hogy a forgalmat irányítsa webhelyére vagy YouTube-csatornájára.
  • A videó felfedező hirdetések olyan videók, amelyeket hirdethet a YouTube honlapján és az eredményoldalon vagy az ajánlási szakaszban, amikor a felhasználók bizonyos témák és kulcsszavak alapján keresnek. Ha valaki rákattint és megnézi a hirdetését, akkor a videó jobb oldalán megjelenik egy kísérő szalaghirdetés-hirdetés, amely arra szólítja fel a nézőket, hogy többet megtudjanak a cégéről.

A lökhárító hirdetések a legrövidebb, de leginkább emlékezetes YouTube-hirdetések. Amikor a YouTube ilyen rövid reklámot játszik a nézők számára, az nem zavarja őket. Ráadásul amikor a márkák ezeket a hirdetéseket gyors, magával ragadó történetekké alakítják, azok visszhangba kerülhetnek a közönséggel. A lökhárító hirdetések legfeljebb hat másodperc hosszúak, és a YouTube-videók előtt, közben, után vagy a Google Display Hálózaton található webhelyeken és alkalmazásokon jelennek meg. Minden egyes hirdetés ezer megjelenítésenkénti költségére licitál, így minden alkalommal fizetni fog, amikor a YouTube 1000-szer jeleníti meg hirdetését.

A YouTube több mint egymilliárd felhasználóval , több mint 70 országból, és hozzáféréssel rendelkezik a Google Display Hálózathoz, a YouTube a digitális marketing területén a legfinomabb célzást kínálja.

A YouTube hirdetési eszközeivel megcélozhatja a közönségeket helyük, demográfia és érdeklődési körük alapján. Ezenkívül a korábbi nézők számára is remarketinget végezhet, hirdetéseit elhelyezheti bizonyos ingatlanokon, és videókat helyezhet el meghatározott témákkal és kulcsszavakkal kapcsolatos videókban is. Az alábbiakban van minden célzási lehetőség a meghatározott kategóriákban:

Elhelyezkedés

  • Ország
  • Város

Demográfiai

  • Kor
  • Nem
  • Szülői állapot
  • Háztartások jövedelme

Érdeklődés

  • Emberek, akik olyan témák iránt érdeklődnek, amelyek hasonlóak az Ön csatornájához.
  • Olyan emberek, akik bizonyos életeseményeken mennek keresztül, mint például a költözés, a főiskolai végzettség vagy a házasság.
  • Emberek, akik aktívan kutatnak és használnak bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyek hasonlóak az Önéhez.

Remarketing

  • Azok a nézők, akik korábban már interakcióba léptek a videóival, a TrueView-hirdetésekkel vagy a YouTube-csatornával

Elhelyezések

  • YouTube csatornák
  • Youtube videók
  • Webhelyek a Display Hálózaton
  • Alkalmazások a Display Hálózaton

Témakörök

  • Ha a „Fitness” témát célozza, akkor hirdetései megjelennek a súlyemeléssel kapcsolatos YouTube-videókban.

Kulcsszavak

  • Helyezzen hirdetéseket bizonyos videókra, amelyek bizonyos kulcsszavakhoz kapcsolódnak.


Szolgáltatáscsomagjaink a hátrányos helyzetű kisvállalkozások a marketing világába történő bevezetését szolgálják, részükre testreszabott 
marketingfejlesztést, illetve médiaszolgáltatást biztosítunk.

A CÉGBARÁT Program egy kommunikációs közösség kialakítását és tagjainak marketingtudatosságának megerősítését célozza meg. Ennek keretében az e téren is hátrányos helyzetű mikrovállalkozások a számukra kialakított módszertan segítségével, illetve egymástól is tanulva a saját igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő egyéni marketing-mixet, illetve új üzleti kapcsolatokat építhetnek. A Program elsősorban a Közép-Dunántúli Régió és Zala megye területét kívánja ellátni, de természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

Ajánlott oldalak:
Trendek a mobileszközök piacán
Újabb startisztika a magyarországi digitalizációról
Abszolút többséget szerzett magának a digitalizáció

Domain-név
Mélylink
Infoblog

(X)