Befejeződött a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal korszerűsítése

Befejeződött a Szombathely-Zalaszentiván közötti 48 kilométer hosszú vasúti szakasz korszerűsítése, megkezdődött a szakaszon a villamos vontatás és az utazás is kényelmesebbé vált.

Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal
Egy új Flirt motorvonat kocsija a püspökmolnári vasútállomáson a Szombathely-Zalaszentiván GYSEV 17-es vasútvonalon a villamosítási projekt záró rendezvényén 2016. december 7-én. MTI Fotó: Varga György

A 13,3 milliárd forint értékű uniós forrásból végrehajtott beruházást Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztétium közlekedésfejlesztésért felelős helyettes államtitkára adta át szerdán a szombathelyi vasútállomáson rendezett ünnepségen. Avatóbeszédében kiemelte: regionális és nemzetközi szempontból is fontos fejlesztések valósultak meg a térségben, ezek közé tartozik a Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása is, folytatásaként pedig a Zalaszentiván és Nagykanizsa közötti szakasz villamosítása is a távlati tervek között szerepel.

Szólt arról, hogy hosszú várakozás után októberben végre sikerült bekapcsolni a vasi megyeszékhelyet is az országos és nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, átadták a Szombathely és Győr közötti autóutat, amelyen az M1-es autópályán továbbhaladva két óra alatt elérhetővé vált a főváros. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a GYSEV az elmúlt években már teljes egészében korszerűsítette a Bécs-Sopron-Szombathely-Szentgotthárd-Graz közlekedési folyosó magyarországi szakaszát, Csorna és Porpác között pedig több mint 50 kilométeren tavaly nyárra készült el a szakasz villamosítása.

Megfogalmazása szerint a dízel vontatásról való áttérés nemcsak környezetkímélő, de jelentős megtakarítást is eredményez a vasúttársaság számára az energiaköltségekben. Mosóczi László beszédében kitért arra, hogy a kormány 2022-ig összesen 3700 forint uniós és hazai forrást szán a közúti és vasúti fejlesztésekre. Kövesdi Szilár, a GYSEV vezérigazgatója elmondta: a felújítást követően a Szombathely-Zalaszentiván szakaszon is megindulhat a villamos vontatás, az utazóközönséget pedig a nagyobb kényelmet kínáló Flirt motorvonatokkal szállítja a vasúttársaság.

Elmondta, elképzeléseik szerint a vasútvonal fejlesztésének következő lépése lehet Zalaszentivánnál egy úgynevezett delta vágány kiépítése, amely megkönnyítené a vasúti közlekedést és az árufuvarozást Szlovénia irányába, ehhez azonban szintén európai uniós forrást vennének igénybe. Az átadóünnepség résztvevői a beszédek elhangzása után vonatra ültek, Szombathely és Püspökmolnári között tettek egy próbautat.

Forrás: MTI

 

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Zala megyében alig maradt munkanélküli

Zala megyében 7 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma: október végén 6966 álláskeresőt regisztráltak a kirendeltségeken, 1,6 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya hétfőn az MTI-vel.

A hivatal tájékoztatása szerint a fél év végén addigi mélypontjára esett az álláskeresők száma (júniusban 7269 álláskeresőt tartottak nyilván), ezt megelőzően utoljára 1990-ben mértek hasonlóan alacsony értéket. Az idén júliustól – szeptember kivételével – minden hónapban folytatódott a mérséklődés. Az ősz második hónapjában 5,5 százalék volt Zalában az álláskeresők aránya: a mutató az előző havinál 0,1 százalékponttal, az egy évvel korábbinál pedig 1,1 százalékponttal volt alacsonyabb. Megyén belül Keszthely és Zalaegerszeg térségében volt a legalacsonyabb, 4,4 százalék az álláskeresési ráta, míg a letenyei kirendeltség területén a legmagasabb, 8,5 százalék az álláskeresők aránya.

A munkaadók októberben ezer új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be. Az év első 10 hónapjában az elsődleges munkaerőpiacon összesen 9,1 ezer új álláslehetőség volt Zala megyében. Jelentős számban szakképzetséget nem igénylő (többségében összeszerelő) munkakörben ajánlottak állást, emellett 20 fős nagyságrendben kerestek bolti eladókat, bútorasztalosokat, kőműveseket, valamint ácsokat.

A hónap során 1475 álláskereső került ki a nyilvántartásból, közülük 650-en váltak foglalkoztatottá – közölték. A foglalkoztatási főosztály adatai azt mutatják, hogy Zalában tovább mérséklődött a tartósan – egy évnél régebb óta folyamatosan – álláskeresők száma. Október végén 1,7 ezren szerepeltek a kirendeltségek nyilvántartásában, 600-zal kevesebben, mint egy évvel korábban.

Tovább csökkent a pályakezdők száma is: október végén az álláskeresők 10 százaléka, 708 fiatal volt pályakezdő, míg a tavalyi év azonos időszakában több mint ezren szerepeltek a nyilvántartásban.

Forrás: MTI

 

Néprajzi kiállítás nyílik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban

A régmúlt idők hagyományait, mesekincsét felidéző néprajzi kiállítás nyílik jövő szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

A kiállítás főcímének – Marokba szőtt mesék – szimbolikus jelentése van: a paraszti világban a közösen végzett munkáknál, kukoricafosztásnál, fonásnál vagy a tollfosztóban az emberek daloltak, beszélgettek, meséltek egymásnak. A történetek szájról szájra jártak, és miközben a kéz szorgosan dolgozott, tovább szőtték a meséket, estéről estére újabb fordulatokkal bővültek a történetek – mondta el Szabó Tímea néprajzos az MTI-nek, hozzátéve, hogy a régi paraszti világban a mesék, mondák nagy része a felnőtteknek szólt.

A néprajzi kiállítás bemutatja, miként éltek egykoron az emberek, mit dolgoztak, és egyben azt is, hogy munka közben milyen meséket találtak ki. A néprajzi tárgyakat enteriőrökben jelenítik meg, láthatók lesznek a falusi élet főbb színterei: a gazdasági udvar, a szoba- és konyharészletek mellett berendeznek egy fonósarkot is.

Az enteriőrökhöz számos népmese kapcsolódik, a konyhában a kenyérsütést a Kicsi dió meséje idézi fel, a gazdasági udvarban megelevenedő mese pedig azt mutatja be, hogy a pokolból érkező kisördög csodálatos erejével hogy könnyítheti meg a szegény favágó vagy a szántóvető életét. A pásztornépművészetet a faragó- díszítő motívumkincseken keresztül tárják a látogatók elé, a pásztormesékben Mátyás király igazmondó juhászát és az Aranyszőrű bárányt jelenítik meg – ismertette Szabó Tímea.
Az enteriőrökhöz kapcsolódó népmeséket múzeumpedagógiai foglalkozásokon dolgozzák fel. A mesevilágot színes falfestményen jelenítik meg, a családok vagy az iskolákból, óvodákból érkező kisebb csoportok ebben a környezetben szőhetik tovább a molinókon olvasható, eredeti szókincset, tájszavakat is tartalmazó meserészleteket – emelte ki a zalaegerszegi múzeum néprajzosa.

Kitért arra is, hogy a kiállítás megrendezése előtt a múzeum nagyon sok felajánlást kapott, így arra is lesz lehetőség, hogy a régi korok mesevilágát diavetítővel is megidézzék.

A kiállítást a nagykanizsai Thúry György Múzeum munkatársai álmodták meg és valósították meg. A tárlatot a helyi gyűjtemények anyagával kiegészítve több helyszínen is bemutatták, a zalai megyeszékhelyre a Marcali Múzeum tárgyaival kibővítve érkezett a kiállítás.

A Göcseji Múzeum anyagát is tartalmazó, Marokba szőtt mesék – Régmúlt idők tárgyaival a mesék világába elnevezésű kiállítás 2017. február 25-ig tekinthető meg Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

Finom támogatás

Szaloncukor támogatás
Finom támogatás

Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.

A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.

Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.

A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul.  A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.

Forrás: Vöröskereszt