Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Ismét látogatható lesz a kilátó a csónakázótónál

Nagykanizsai kilátó
A kivilágított kilátó

A Zalaerdő Zrt. kivilágított kilátója a nagykanizsai csónakázótónál 2018. január 31-én. Az egykori olajfúrótornyot az 1970-es években kilátótoronyként nyitották meg. Tavaly felújították és tavasztól újra látogatható lesz a 40 méter magas kilátószintű torony. MTI Fotó: Varga György

Farsangi népszokások Zalában

A Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat keretében a farsangi népszokásokat idézik fel Zala megyében, a művelődési házak nyitott műhelyfoglalkozásokra, a söjtöri Deák Ferenc Emlékházban pedig rendhagyó éjszakai tárlatvezetésre várják a látogatókat a hétvégén.

Zalaegerszegen a Kultúr-zsúr elnevezésű rendezvény keretében az Apáczai művelődési központ tevékenységét mutatják be – mondta el Dala Hajnalka közművelődési csoportvezető. Hozzáfűzte: pénteken Csuti Tibor népi iparművész fazekas munkáiból nyílik kiállítás. A szombati nap a sport köré épül: az épületben rendezett “tájfutáson” a térképen kijelölt útvonalat követve a résztvevők az épület minden zugát bejárhatják és felfedezhetik. A családi fitneszrendezvényen több generáció – nagymama, szülő és gyermek – sportolhat együtt. A sportprogramokhoz kapcsolódva megnyitják a reformpalacsintázót, egy másik teremben pedig Mányoki Attila tart vetítőképes élménybeszámolót: a zalaegerszegi hosszútávúszó a világ hét legnehezebb hosszútávúszásából hatot már teljesített, idén a legnehezebb próbatételre, az Északi-csatorna átúszására készül.

A Kultúr-zsúr programjai közt a népzene és a táncház is szerepel, a napot retró diszkó zárja.  A Gébárti Kézművesek Házában a szakkörök nyitott foglalkozásaira várják a látogatókat. Szombaton mesterségbemutatókat tartanak, és az alsópáhoki Sártekerő Fazekasműhely munkáiból nyílik vitrinkiállítás. A körmön-fonók éjszakáján a tradicionális szövési technikákat sajátíthatják el a látogatók.

Vasárnap a farsangi hagyományok kerülnek előtérbe: a játszóházakban szimbolikus tárgyak – állatmaszkok, bürökdudák – készülnek, a konyhában a fánkot sütnek. A ház udvarán télűző hangkeltőket szólaltatnak meg, és kiszebáb égetéssel, tűzgyújtással próbálják majd elűzni a telet.

Keszthelyen az országos szlogen – “Helyben van a sokszínűség” – jegyében zajlanak a programok – emelte ki Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója. A klubok, szakkörök, egyesületek nyitott foglalkozásra, ismeretterjesztő előadásra várják az érdeklődőket.  A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének szervezésben szombaton rendezik meg a XVIII. Keszthelyi Városi Karnevált. A Balaton Színház a divatbemutatóval, zenés műsorral egybekötött esküvőkiállítás helyszíne lesz.

Söjtörön, a Deák Ferenc Emlékházban rendhagyó éjszakai tárlatvezetésre invitálják szombaton a látogatókat. A Nő klub tagjai a több száz éves recept alapján készült Deák-kuglóffal kínálják majd a vendégeket. A Kultúrházak éjjel-nappal programsorozathoz Zala megye több települése is csatlakozott. A falvakban felidézik a farsangi népszokásokat, képző- és népművészeti kiállítások nyílnak, a szervezett sétákon pedig a település történetét, a régi épületekhez kapcsolódó legendákat ismerhetik meg a résztvevők.

Forrás: MTI

Importot váltanak ki bogyós gyümölcsöket termelő zalai gazdák

Bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén; a gazdák eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira, és arra számítanak, hogy az általuk alkalmazott technológiákkal az import gyümölcsöket hamarosan ki tudják majd váltani.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa a helyszínen szerdán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a biztosabb piacra jutást segíti, hogy a gazdák különféle hálózatok kialakításával, modern technológiákkal tudnak megfelelő mennyiségű gyümölcsöt termelni. Hozzátette: a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére kiterjedő Mura nemzeti program első kézzelfogható eredménye a Nagyrécsén megvalósított beruházás. A programnak éppen az a célja, hogy gazdaság- és turizmusfejlesztési ötletekhez adjon segítséget pályázatok formájában, vagy mint ebben az esetben, a vidékfejlesztési pályázatoknál az elbíráláskor plusz pontokkal való hozzájárulással.

Hivekovics Ákos, az egyik őstermelő kifejtette: az öt éve indított együttműködésükkel összesen 65 hektáron 12 családi gazdaság közösen folytat áfonya-, feketeszeder-, málna- és körtetermesztést. Jelenleg 30 hektáron jégháló alatt termesztenek körtét, 6 hektáros fedett ültetvényen feketeszedret, továbbá hidropóniás, vagyis vödrös módszerrel 4 hektáron málnát és 8 hektáron áfonyát, de ez utóbbi termőterületét rövidesen 15 hektárra növelik. A kereslet a bogyós gyümölcsök iránt egyre növekszik, miközben többségében importból kell beszerezni azokat, az általuk alkalmazott technológiákkal azonban a korai importgyümölcsöket néhány éven belül akár teljesen ki tudják váltani – közölte Hivekovics Ákos.

Kitért arra is, hogy a termelők eddig 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, amelyhez közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A költségigényes technológiák azonban már most beváltják a reményeket, a hagyományos gazdálkodásnál ugyanis kisebb területen nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat tudnak termelni, árujukat jelenleg 4 áruházlánc forgalmazza.

Szamócatermesztéssel is megpróbálkoznak, az általuk tervezett megoldásokkal évente kétszer, áprilisban és októberben szüretelhetnek, vagyis ezzel szintén a behozatalt lehetne csökkenteni. Kérdésre az őstermelő azt is elmondta: jelenleg a 12 termelő 15 állandó dolgozót alkalmaz, a betakarítás idején pedig 40-50 emberre van szükség. A további fejlesztésekkel évente 5-6 hónapon át 100 embernek tudnak majd munkát adni, de az év másik felében is legalább 20 dolgozóra lesz szükségük.

Forrás: MTI

Zalaegerszegen ismét vetítik az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet

Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.

A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.

A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Járműipari teszt pálya Zalaegerszegen

Zalaegerszeg autó tesztpálya
Járműipari tesztpálya, Zalaegerszeg

2018. január 25. Az épülő járműipari tesztpálya Zalaegerszegen 2018. január 25-én. A 250 hektáros területen 40 milliárd forintból épülő tesztpályán az önjáró és elektromos autókat tudják majd tesztelni hazai és külföldi gépjárműfejlesztők. MTI Fotó: Varga György

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Programok a magyar kultúra napján

Komolyzenei koncertekkel, gálaestekkel, kiállítás-megnyitókkal és könyvbemutatóval ünneplik a magyar kultúra napját Zala megyében.

Zalaegerszegen az egy héten át tartó rendezvénysorozatot kortárs képzőművészeti kiállítással nyitják meg csütörtökön a Gönczi Galériában. A tematikus tájképfestészeti válogatást Völgyi Miklós és Skonda Mária gyűjteményéből állítják össze. A Hevesi Sándor Színház előcsarnokában pénteken a zalaegerszegi sajtófotó pályázat zsűrizett képeiből, valamint fotóriporterek – Katona Tibor, Pezzetta Umberto, Seres Péter – munkából nyílik kiállítás.

A levéltárban január 22-én értékelik az elmúlt év szakmai és tudományos tevékenységét és a Közkinccsé lett családi ereklyék elnevezésű program keretében bemutatják az intézménynek adományozott dokumentumokat. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Bartók és a népzene című gálaeseten adják át a Kultúra Mecénása Díjat.

A rendezvénysorozat január 24-én az V. Zalaegerszegi Szalon elnevezésű képzőművészeti tárlat megnyitójával folytatódik a hangverseny- és kiállítóteremben. A biennálén a Zalaegerszegen élő és alkotó, valamint a városhoz kötődő képzőművészek alkotási lesznek láthatók. A programok a Pannon Írók Társaságának irodalmi estjével zárulnak január 25-én: az esten bemutatják a kulturális folyóirat legújabb számát és Nagy Imre irodalomtörténész Várkonyi Nándor Portré és tabló című kötetét.

Nagykanizsán január 22. és 24 között hat helyszínen ünneplik a magyar kultúra napját: a városi könyvtárban az intézmény szolgáltatásait bemutató kiállítás nyílik, a Hevesi Sándor Művelődési Központban pedig Tóth István bőrműves és Hermann Edit fazekas munkáit mutatják be január 22-én.

Január 23-án a Kodály művelődési házban Domaföldi Tibor festő, fafaragó alkotásaiból nyílik tárlat, a Thúry György Múzeumban Gyanó Szilvia Történelem, emlékezés és identitás a yonkersi magyarok körében címmel tart előadást. A Városi Diákszínpad József Attila-versek és eredeti naplóbejegyzések nyomán készült alternatív színházi produkciót ad elő a Medgyaszay Házban. A Honvéd Kaszinóban január 24-én nyitják meg Hácskó Imréné és a fafaragó szakkör közös kiállítását.

Keszthelyen a Fejér György Városi Könyvtárba az Írók a Sétatéren című rendezvényre várják a látogatókat január 17-én. Az est vendégei határon túli írók, költők lesznek. Pénteken a gálaesten a “helikonos diákoké” lesz a főszerep: az ünnepségen a Helikon Fesztivál Alapítványnak adják át a Pro Cultura Keszthely díjat, majd a Helikon Ünnepségek – a középiskolások művészeti versenyének – díjazottjai lépnek majd verssel, prózával, komolyzenei előadással a Balaton Színház színpadára. Február elsején a Magyar kultúra dicsérete elnevezésű rendezvényen a Festetics György Zeneiskola tanárai és növendékei adnak komolyzenei hangversenyt a Balaton Színházban.

Forrás: MTI