Bejegyzések

Beküldve:

Műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum

Új műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. Léránt Zoltán zalaegerszegi festőművész öt akvarelljét és Pataky Andor szobrász- és festőművész kisplasztikáját szerdán sajtótájékoztatón mutatták be.

A Juhász című kerámiaszobor igazi kuriózumnak számít, mert nagyon nehezen lehet Pataky Andor alkotásához hozzájutni – mondta Kostyál László művészettörténész.  Hozzáfűzte: a kisplasztikát egy budapesti felajánlás révén tudta megvásárolni a múzeum. A szignó mellett sokat segített a műtárgy azonosításában, hogy a kisplasztika fotója megjelent a Zalai évkönyv 1926-os kiadásában.

Nevéhez számos köztéri szobor, emlékmű kapcsolódik. Pataky Andor készítette többek közt a Zalalövőn, Zalaszentgróton, Mihályfán, Pacsán látható hősi emlékműveket. Emellett épületplasztikával is foglalkozott, keze munkája az egerszegi Vármegyeháza megye címere, és ő készítette az egykori rendőrségi palota (ma megyei főügyészség) állami címerét is – emlékeztetett a művészettörténész. Beszélt arról is, hogy Léránt Zoltán (1902-1936) festőművész alkotásai közül öt akvarellt vásárolt a múzeum, a művek zalaegerszegi, zalai és Balaton környéki tájképek.

Léránt Zoltán óriási tehetségű, „csendes, visszahúzódó”, művészember volt – fogalmazott Kostyál László. A művésznek betegsége miatt félbe kellett szakítania a tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1926-tól teljes visszavonultságban élt szülővárosában, Zalaegerszegen. Akvarell technikával festetett képei közül nagyon sokat őriznek a zalaegerszegi otthonokban – idézte fel Kostyál László. Kitért arra is, hogy az új műalkotások nagyon jól illeszkednek a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A múzeum elsősorban a zalai képzőművészek alkotásait gyűjti, a két világháború közötti időszak – amelyet az új műalkotások képviselnek – eddig kevésbé volt reprezentált.

Kostyál László elmondta azt is, hogy újabb értékes darabbal is bővült a múzeumi gyűjtemény. Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész halotti maszkját a szintén Munkácsy-díjas Szabolcs Péter szobrászművész öntötte bronzba 30 évvel ezelőtt. A művész utolsó arckifejezését, végső megnyugvását megörökítő, bronz halotti maszkot Szabolcs Péter a múzeumnak ajándékozta.

A műtárgyakat a májusban nyíló kiállításon mutatják be Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

Beküldve:

A harmincmilliomodik vendégét várja az idén húsz éve város Zalakaros

Idén várja a 30 milliomodik fürdővendégét a 20 évvel ezelőtt várossá nyilvánított Zalakaros, ahol a múlt évben több mint félmillióan váltottak jegyet a gyógyfürdőbe – közölte szerdán az MTI-vel a település polgármestere.

Novák Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta: tavaly 556 ezernél is több vendéget fogadott a gyógyfürdő és strand, ez a szám pedig 12 ezerrel haladja meg a 2015-ös statisztikai adatot. A 2011 óta folyamatosan növekvő látogatottságnak köszönhetően idén eléri a vendégek száma a 30 milliót az 1965 óta üzemelő fürdőkomplexumban. A növekvő látogatószámnak köszönhetően a város idegenforgalmi adóból befolyó bevétele 8 százalékkal 179,2 millió forintra növekedett 2016-ban, az előző évi 165,6 millió forintról. A polgármester elmondta: a település idén ünnepli a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját. A népességét tekintve Magyarország ötödik legkisebb városának nem egészen 2500 állandó lakója van jelenleg, s míg számos település népessége az elvándorlás miatt csökken, addig Zalakaroson 20 év alatt 85 százalékkal nőtt a lakosság száma.

A kisvárosban jelenleg csaknem 3800 kereskedelmi és 2800 magán szálláshelyen fogadnak vendégeket, akik átlagosan 3,1 napot töltenek a fürdőhelyen. Bár egyelőre csak a 2015-ös szálláshelyadatok állnak rendelkezésre, az egy lakosra évente számított 65 vendég Magyarországon az egyik legkiemelkedőbb ilyen adat. 2015-ben 160 ezer vendég összesen több mint 528 ezer vendégéjszakát töltött – túlnyomó többségében kereskedelmi szálláshelyeken – a városban. A szálláshelyekre jellemző, hogy három nagyobb kapacitású hotel adja az éves vendégforgalom több mint 60 százalékát. A szállodák előnye idén tovább erősödhet azzal, hogy a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában nyáron 236 szobás, négycsillagos szálloda nyílik, ami további csaknem 500 férőhelyet kínál majd a Zalakarosra érkezőknek – fűzte hozzá Novák Ferenc.

Forrás: MTI

Beküldve:

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Beküldve:

Havazás Nagykanizsán

Nagykanizsa Zala megye havazás
Havazás Nagykanizsán

Hótoló takarítja a járdát a sűrű hóesésben Nagykanizsán, az Erzsébet téren 2017. január 13-án. MTI Fotó: Varga György

Beküldve:

Gácsi Mihály emlékkiállítás nyílik Zalaegerszegen

Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus reprodukciós alkotásaiból nyílik emlékkiállítás születésének kilencvenegyedik, halálának harmincadik évfordulója tiszteletére pénteken Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központban.

Gácsi Mihály 1976-tól halálig Zalaegerszegen élt és alkotott. Munkácsy-díjas művészként érkezett a zalai megyeszékhelyre, a legnevesebb alkotók közé tartozott. Műveivel rendszeresen részt vett az országos és a nemzetközi kiállításokon, grafikai lapjai megtalálhatók voltak a Nemzeti Galériában, a szolnoki múzeumban és rövid időn belül a zalai múzeumokban is – mondta el az MTI-nek Kostyál László művészettörténész.  Felidézte: Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész 1956-tól 18 éven át a szolnoki művésztelepen alkotott. Neve szinte „legendává vált”, az ízes, legjobb lapjait jellemző groteszk humor szinte valamennyi alkotásán felfedezhető.  Kitért arra is, hogy a képzőművész számára a fő megélhetési forrást a festmények – bár ezek a művei kevésbé ismertek – biztosították. Grafikusként számos kiadványt illusztrált, köztük Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét. Készített meseillusztrációkat is: a mesék (legismertebb a Kacor király, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, a Brémai muzsikusok) történetére megálmodott, majd sokszorosított grafikák nagyon sok gyerekszoba falát díszítették.

Dokumentációs jelleggel készített grafikái közé tartoznak a tájképek, városképek, egy másik sorozata pedig a városépítés, például a tiszalöki víztározó építésének fázisait mutatja be – ismertette a művészettörténész.  Hozzáfűzte: művei közül a legismertebbek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos grafikai lapjai. Sok kis grafika, ex libris nőtt ki az eredendően kicsit humoros, groteszk, karikaturisztikus ábrázolásmód irányából. Az üdvözlőlapokon nagy humorral karikírozta részben az ismerőseit, nagyrészt pedig saját magát. Az évek folyamán egyre fajsúlyosabb kérdéseket tárgyaló vonal jelent meg grafikáiban, egyre profetikusabb látomások kerültek ki a keze alól. A humor a felszínen megmaradt, de a tartalom óriási művészi felelősségvállalásról, felelősségtudatról tanúskodik – emelte ki Kostyál László.

Művészetének legjelentősebb vonulatát ezek a nagy grafikai lapok és részben sorozatok képezik – hangsúlyozta. A tárlaton a hetvenes években készült linómetszeteket és rézkarc reprodukciókat – köztük A magyarok bejövetele, a Fizikai kísérlet, az Utolsó virágok című művét, valamit a Dózsa-sorozat két alkotását – mutatják be. Bényi Zoltán, a kiállítás szervezője a saját tulajdonában lévő reprodukciókat ajánlotta fel az emlékkiállításra, mivel az Apáczai Galériában az eredeti művek őrzését nem tudják biztosítani. Gácsi Mihály emlékkiállítása február 4-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, az Apáczai Galériában.

Forrás: MTI

Beküldve:

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Beküldve:

Hévízi-csatorna

Hévízi-csatorna
Hévizi-csatorna télen

Kenusok a Hévízi-csatornán 2017. január 8-án. A 13 kilométer hosszú csatorna a Hévízi-tavat köti össze a Zala folyóval. Téli időszakban a víz a tó közelében 18-20 Celsius-fokos. MTI Fotó: Varga György

Beküldve:

Parkrekonstrukció és műemlékfelújítás is szerepel Keszthely idei terveiben

Mintegy 4,5 milliárd forintból, a települési operatív program (TOP) keretéből valósulhat meg idén egyebek közt a Helikon park rekonstrukciója, az egykori sörfőzde épületének felújítása, illetve a városi strand fejlesztése Keszthelyen, ahol a balatoni fejlesztési program részeként elektromos buszok is forgalomba állhatnak.

Ahogy arról Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) beszámolt: az idén alapításának 770. évfordulóját ünnepli majd a Balaton-parti város, ahol 4,5 milliárd forint értékű beruházást kívánnak megvalósítani. Mintegy egymilliárd forint értékű ebből a Zöld város elnevezésű program, amelynek részeként megújulhat több belvárosi utca és a Zeppelin tér, a főtérre pedig újabb fák kerülhetnek. „Felfrissül” a Helikon park és fejlesztik a KRESZ-parkot. Régi terv az ipari műemléknek számító egykori sörfőzde felújítása, amire 850 millió forintos pályázati igényt nyújtottak be.

Ugyancsak a TOP-programból tervezik a városi strand fejlesztését, illetve a Festetics-kastély közelében egy ingyenes parkoló kialakítását, a város keleti határában pedig a Gyenesdiásig tartó kerékpárút megépítését. A tervek közt szerepel a kertváros egy részén a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, valamint a Külső Zsidi út környékének rendbetétele.

    Ruzsics Ferenc kitért arra is, hogy a kormány balatoni fejlesztéseket támogató, 365 milliárd forintos forrásából Balatonfüreddel és Siófokkal együtt nevesítve összesen kétmilliárd forint értékben szerezhetnek be elektromos buszokat, és alakíthatják ki az üzemeltetésükhöz szükséges feltételeket. A balatoni fejlesztési programból további összegeket is remélnek, amelyek lehetővé teszik, hogy négy- vagy ötcsillagos szálloda létesüljön Keszthelyen, illetve, hogy a Balaton-parton álló kihasználatlan ingatlanokban turisztikai lehetőséget találjanak a leendő beruházók. A polgármester beszámolt arról is, hogy több jelentős évfordulót ünnepelnek idén Keszthelyen. A városban pontosan 200 éve rendezték az első helikoni irodalmi ünnepet, az agrárképzés 220 éve indult, továbbá 245 éves a város gimnáziuma. Ez utóbbi kapcsán azt is hozzátette: a közeljövőben kezdődnek az egyeztetések arról, hogy a premontrei rend miként veheti át a gimnázium működtetését.

Forrás: MTI

Beküldve:

Gyógyhellyé nyilvánították Kehidakustányt

Gyógyhellyé nyilvánította Kehidakustányt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). A termálfürdővel is rendelkező település a minősítéssel olyan pályázati forrásokhoz juthat, amelyből számos környezetépítő és -szépítő fejlesztés valósulhat meg – mondta el a Zala megyei település polgármestere az MTI-nek.

Lázár István (független) hozzátette: a következő évben infrastrukturális beruházásokra nyújtanak be pályázatokat, a tervek szerint a támogatásból sétálóutak épülhetnek, bővíthetik a kerékpárutakat és lehetőség nyílik a tározótó környezetének kiépítésére is – sorolta a polgármester.  Kiemelte: az 1100 lelkes település nagyrészt a fürdő kiépítésének köszönheti a fejlődését, és azt is, hogy az intézményeket – óvodát, iskolát, orvosi rendelőt – magas színvonalon tudja működtetni.

Horváth Tihamér, a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő igazgatója kifejtette: a gyógyhellyé minősítés többek közt azt is igazolja, hogy a településen élők kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a levegő tisztaságára és a település rendezettségére. A 2,5 milliárdos beruházással – kormányzati és önkormányzati támogatással és vállalkozói befektetéssel – épült termálfürdőt 2003 februárjában adták át Kehidakustányban. A következő években 5 milliárd forintos beruházással tovább bővítették a szálláshelyeket, apartmanos élményfalut építettek. A családbarát termálfürdőben a beépített terület nagysága 14,5 ezer négyzetméter, a létesítményben összesen 15, köztük szabadtéri, valamint mediterrán hangulatú fedett termálfürdő található. Megfelelő teret tudnak biztosítani valamennyi korosztály számára: nyugodt fürdést az idősebbeknek, a gyógyulni vágyóknak, az élményelemekkel ellátott részben szórakozási lehetőséget a fiataloknak, a családoknak pedig közös programokat szerveznek – ismertette az igazgató. Hozzátette: termálfürdő éves árbevétele eléri az 1 milliárd forintot. A 10 százalék nyereség nagy részét fejlesztésekre fordítják, a következő években szállodafejlesztést szeretnének megvalósítani, a termálfürdő pedig új élményelemekkel bővül.

A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőbe évente átlagosan 300-320 ezer vendég érkezik, a vendégszám évente átlagosan 10 százalékkal nő. Az idén karácsonykor 200 vendég – 60 család – töltötte a termálfürdőben az ünnepeket, a helyfoglalások alapján a szálláshelyek szilveszterkor is teltházzal működnek. A vendégek 90 százaléka belföldi, de emellett számos országból, például Németországból, Ausztriából, sőt Mongóliából is érkeztek vendégek – mondta el Horváth Tihamér. Kitért arra is, hogy a kezdetektől arra törekedtek, hogy helyi, népies, tradicionális, saját arculatot mutató konyhája legyen a termálfürdőnek, így a szilveszteri menüben is tájjellegű, zalai ételek szerepelnek majd.

Forrás: MTI

Beküldve:

Madarak Kiscsehinél

Zala megye KIscsehi
Madarak télen KIscsehinél

Balról egy nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major), jobbról egy kék cinege (Cyanistes caeruleus) egy deres fán a Zala megyei Kiscsehi közelében 2016. december 22-én. A megye magasabban fekvő területeit a több napja tartó köd és fagy miatt vastag dér fedi be. MTI Fotó: Varga György