Köd Becsehelynél

Becsehyl köd Zala
Köd Zala megyében, Becsehely

Köd Zalában, Becsehely
Köd gomolyog a dombok között a Zala megyei Becsehelynél 2018. január 8-án. MTI Fotó: Varga György

Csapdahelyzetben az építtetés és építővállalkozás – látszik-e kiút?

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Infó tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Sikeres volt a vadászati idény

Eredményesen zárult Zala megyében a 2016/2017-es vadászati év, a kilövési tervet a vadgazdálkodók jól teljesítették, jelentősen nőtt a belföldi bérkilövésből, valamint a vadhús értékesítésből származó árbevétel a korábbi évhez képest – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője az MTI-vel. A zalai vadgazdálkodók nyeresége több mint háromszorosára nőtt, az 52 vadászterületen összesen mintegy 212 millió forint eredményt értek el, míg a 2015/2016-os évben 69 millió forint volt az ágazat nyeresége – ismertette Lázár Attila.

A február végén zárult vadászati évben az árbevétel elérte az 1,604 milliárd forintot, a kiadások összege meghaladta az 1,39 milliárd forintot. Belföldi bérvadászatból több mint félmilliárd (503 millió) forint árbevételt értek el, csaknem 80 millió forinttal többet, mint a korábbi évben. A regisztrált vadászok száma nem változott számottevően Zala megyében, az elmúlt évben összesen 2,6 ezer állami vadászjegyet adtak ki. Ugyanakkor a vadászok évről évre nagyobb összeget fordítanak vadászatra. A külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból 317 millió forint árbevétele származott a vadgazdálkodóknak. A megyében kiadott 4158 vadászati engedély egynegyedét a téli hónapokban – decemberben és januárban – váltották ki. A legnagyobb számban az osztrákok, az olaszok és a németek vadásztak a zalai erdőkben, emellett sokan érkeztek a skandináv országokból is.

A vadhús értékesítéséből 460 millió forint bevételt értek el, ez 60 millió forinttal több mint tavaly – emelte ki Lázár Attila. Hozzátette: a mezőgazdasági vadkárra fordított kiadás összege egy év alatt 353 millió forintról 348 millió forintra mérséklődött, míg az erdei vadkár felére, 10,6 millió forintra csökkent. Kitért arra is, hogy a csapadékszegény, viszonylag kemény téli időszakban nagyobb figyelmet kellett fordítani a vadetetésre: az etetőkbe 3,8 ezer tonna szemes-, és 1,1 ezer tonna lédústakarmányt szállítottak. A közel két hónapon át tartó fagyos, hideg idő segítette a társasvadászatokat: a vaddisznók a szórók környékére koncentrálódtak, így hajtó- és a terelővadászatok sikeresek voltak, mintegy 9,9 ezer vaddisznó került terítékre. A tervezett 6 ezer gímszarvasból 5,3 ezret sikerült elejteni, az 5,5 ezer őzből pedig közel 5,1 ezret.

A tendencia továbbra is a nagyvad létszámának csökkentése Zala megyében, így a kilövési tervek a 2017/2018-as vadászati évben kismértékben emelkedhetnek – mondta összegzésként Lázár Attila. Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak legnagyobb feladata a vadászterületek kialakítása volt. A zalai vadászterületek száma március elsejétől 55-re emelkedett, a vadgazdálkodók a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv szerint végzik tevékenységüket.

Forrás: MTI

 

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Orvosi rendelőket újítanak fel Zalaegerszegen

Védőnői körzeteket és háziorvosi rendelőket, valamint a 79 települést kiszolgáló orvosi ügyelet épületét is felújítják Zalaegerszegen, ahol több mint 350 millió forintot fordítanak a korszerűsítésekre – közölte a zalai megyeszékhely polgármestere keddi sajtótájékoztatóján. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a Köztársaság útján található háziorvosi rendelő előtt beszélt arról, hogy még 1994-ben indult Zalaegerszegen az a program, amelynek köszönhetően a városban mára minden háziorvosi körzethez önálló rendelő tartozik. A megyei jogú városok között is egyedülálló program keretében kialakított rendelők mára azonban megérettek a felújításra, ezért döntött úgy a város, hogy a 16,8 milliárd forintos területi operatív programjából 353 millió forintot fordít erre a feladatra.

Az egészségügyi alapellátás intézményei közül nyolc felnőtt- és öt gyermekháziorvosi rendelőt, valamint 17 védőnői körzet helyiségeit korszerűsítik, továbbá teljesen megújul a 79 térségbeli települést ellátó központi orvosi ügyelet épülete is. A felújítások helyi vállalkozások bevonásával már elkezdődtek, a tervek szerint 2018-ra fejeződnek be – tette hozzá a polgármester. Az MTI kérdésére jelezte azt is: a 353 millió forintos keretet nemcsak infrastrukturális felújításokra fordítják, de a Magyar Orvosi Kamara helyi szervezetével egyeztetve eszközbeszerzést is támogatnak belőle.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

Szombaton indul a nagygépes repülési szezon Sármelléken

A Düsseldorfból és Berlinből, valamint a Frankfurtból érkező első charterjáratokkal szombaton megkezdődik az idei nagygépes repülési szezon a sármelléki Hévíz-Balaton Airporton, ahol ebben az évben a tavalyihoz hasonló utaslétszámra számítanak – mondta el az MTI érdeklődésére a repteret üzemeltető Hévíz polgármestere. Papp Gábor (Fidesz-KDNP) kifejtette: a 2015-ös 22 ezer után tavaly 23,5 ezer utas fordult meg Sármelléken, és idén is ezt a számot szeretnék tartani, lehetőség szerint növelni is.

Szombaton a német PA Touristik csoportjához tartozó hévízi Mutsch Ungarn Reisen szerződésével hagyományosan egész nyáron közlekedő charterjáratokkal indul a repülési szezon. A Czech Airlines-szal (CSA) szerződve Düsseldorfból Berlin érintésével, a Lufthansa üzemeltetésében működő heti járattal pedig Frankfurtból érkeznek az első gépek, egy héttel később pedig Hamburgból is elindul a CSA kéthetente közlekedő járata. Ugyancsak évek óta visszatérő járatokat üzemeltet a Salamon Reisen, a Germania légitársaság gépeivel május 4-től Drezdából és Erfurtból, majd nyártól Lipcséből szállítanak utasokat a nyugat-balatoni repülőtérre. Április 22-től újraindulnak a 2014-es szezonban már működtetett heti prágai menetrend szerinti járatok is, amelyeket ugyancsak a CSA közlekedtet.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem eldöntött, hogy lesznek-e idén is oroszországi járatok Sármellékre. Az orosz vendégek száma ugyanis tovább emelkedik Hévízen, látszik tehát az igény, de Budapest és Bécs repülőterére is sűrítették a moszkvai járatokat, ami viszont bizonytalanná tette idén a sármelléki járatindítást. Papp Gábor beszélt arról is, hogy tavaly óta Szentpéterváron, Tel Avivban és Sarm-es-Sejkben járt az önkormányzat delegációja, hogy újabb vendégkört nyerjenek meg Hévíznek, és mindenütt felmerült a repülőjáratok indításának kérdése. Ezek közül egyelőre az izraeli tűnik a legvalószínűbbnek, mert az utóbbi időkben Hévízen is nagyobb mértékben emelkedett az izraeli vendégek aránya, de a Sármellékhez viszonylag közeli szlovéniai Lendván is jelentősen nőtt a számuk, de az esetleges járatindítást Lenti gyógyfürdőjének is hozhat új vendégeket.

Hévízen már az év első két hónapjában a tavalyi 122 ezerről 135 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma, ami azt is mutatja, hogy a fürdőváros és a nyugat-magyarországi régió számára a sármelléki repülőtér kiemelten fontos. A Balaton fejlesztésére szánt keretben nevesítetten 6,6 milliárd forintot szán a kormány csak a sármelléki leszállóhely fejlesztésére. A hévízi önkormányzatnak, mint a repülőtér üzemeltetőjének ebben az évben a jövő megalapozása a célja, a beruházási keretből ugyanis a szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett új járatok indításának támogatására is lehetőség lesz. Az új repülési célpontok pedig nem csak a turizmus számára szükségesek, de például a nemzetközi szinten is egyedülálló járműipari tesztpálya Zalaegerszegen májusban induló nagyberuházása ugyancsak indokolttá teszi a fejlesztést. Ehhez csatlakozik az R76-os gyorsforgalmi út is, ami Zalaegerszeget éppen a sármelléki repülőtér érintésével köti majd össze az M7-es autópályával – fogalmazott Papp Gábor.

Forrás: MTI

A költészet napja – Díjátadással, versmondó találkozóval ünnepelnek Zala megyében

Zalaegerszegen kötészeti díj átadásával, Nagykanizsán vers- és prózamondó találkozóval ünnepelik a költészet napját, Keszthelyen pedig irodalmi esten emlékeznek meg a kos csillagjegyben született szerzőkről.

A zalaegerszegi rendezvénysorozat keretében április 11-én mutatják be Michal Walczak kortárs lengyel drámaíró Homokozó című színművét Kaj Ádám rendezésében a Keresztury művelődési központban. Az előadást követően Utassy Józsefre (1941-2010) emlékező műsort tartanak és átadják a József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő tiszteletére alapított díjat – mondta el az MTI-nek Kaj Ádám, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője. Az Utassy-díjnak a magyar költészet napján nagyon szép üzenete van – fogalmazott a főszerkesztő. Utassy József a 20. század egyik meghatározó lírikusa volt, példaértékű élete, költészete igazodási pontot adhat a magyar lírikusoknak – fűzte hozzá.

A Pannon Tükör által alapított díjat idén adják át első alkalommal. A kitüntetést az a fiatal szerző nyerheti el, akinek versét a folyóiratban közzétett költemények közül a zsűri legjobbnak ítéli. Az elismerést és Pipei Borbála képzőművész ez alkalomból készített alkotását minden esztendőben a magyar költészet napján adják át. A zalaegerszegi Izsák iskolában mesekönyv-bemutatóval ünneplik a költészet napját, az intézmény vendége lesz Főző Laura, a Koboldmesék szerzője.

Nagykanizsán rendhagyó irodalomórát tartanak a Hevesi Sándor Művelődési Központban, a Pódium Színház művészei Költők egymás közt címmel magyar szerzők műveiből adnak válogatást. A magyar költészet napján Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni címmel vers- és prózamondó találkozót is tartanak, ahol a versenyzők Nagy Gáspár műveiből választott vers és prózarészleteket, valamint magyar költők műveit adják elő.

Gyenesdiáson, a klubkönyvtárban a jubileumi népi kézműves kiállítás megnyitóján, az ünnepi műsorban versösszeállítás hangzik el. Keszthelyen, a Balaton Színház Básti termében Mészáros Ferenc költő a Versfészek költőkről elnevezésű rendezvényre várja a versszerető embereket, Az irodalmi délutánon a résztvevők felolvashatják kedvenc verseiket, vagy akár elszavalhatják saját költeményüket is, hiszen “mindenki költőnek születik” – fogalmazott a rendezvény házigazdája.  A költészet napján azonban elsősorban a kos csillagjegyben (március 21. és április 20.) között született költőkre – köztük József Attilára, Utassy Józsefre – emlékeznek, ezért legfőképp az ő műveik hangzanak el majd – mondta el a költő, aki ugyancsak áprilisban ünnepli születésnapját.

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik.

Forrás: MTI