Kapszulában lenyelhető kamerával végeznek vékonybélvizsgálatot Zalaegerszegen

Egy újonnan bevezetett eljárás keretében kapszulában lenyelhető kameraendoszkóppal tudják diagnosztizálni a vékonybélben keletkezett vérzéseket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban – közölte az egészségügyi intézmény főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Halász Gabriella kifejtette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a zalaegerszegi kórház esetében két hónapja vette fel a finanszírozható eljárások körébe ezt a diagnosztikai módszert, amelynek során a vékonybélben fellépő vérzéseket tudják lokalizálni nagy hatékonysággal, akár járóbeteg-ellátás keretében is. A zalai egészségügyi intézmény évente 60 vizsgálatot végezhet, amelyhez hétmillió forintos finanszírozás társul.

A főigazgató hozzátette: 2015-ben határozta el az intézmény vezetése, hogy fejleszti a minimális beavatkozást igénylő és így a betegeket kevésbé terhelő diagnosztikai és műtéti módszereket. Ennek köszönhetően vezették be a szülészet-nőgyógyászaton a laparoszkópos méheltávolítást, a sebészeten a hasonló módszerrel végzett lépeltávolítást, illetve a kardiológián a nyitott szívsövény katéteres műtéti eljárását.

Gasztonyi Beáta, a zalaegerszegi belgyógyászat osztályvezető főorvosa a kapszulaendoszkópos vizsgálati módszerről elmondta: 100 ezer ember közül 100 esetében fordul elő vérzés az emésztőrendszerben, ezek öt-hét százalékának ismeretlen az eredete. Ilyenkor tükrözésekkel, computertomográffal (CT) vagy mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MR) próbálják feltárni a vérzés helyét, a vékonybelet azonban eddig csak speciális endoszkóppal, magas szövődményi kockázattal járó altatásban tudták vizsgálni.

A világszerte 2000-ben bemutatott kameraendoszkópos eljárást 2002-ben Győrben alkalmazták Magyarországon először, jelenleg több mint tucatnyi egészségügyi centrumban használatos ez a módszer, amelyet két hónappal ezelőtt vezettek be Zalaegerszegen. Az eljárás során fekélyt, daganatot, polipokat vagy egyéb, vérzést okozó elváltozásokat képesek diagnosztizálni a fájdalommentes módszerrel. A páciensnek egy mindössze két és fél centiméteres, nagyobb vitamintablettához hasonló kapszulát kell lenyelnie, ami 8-12 óra alatt halad végig a gyomron, a vékonybélen és a vastagbélen. A kamerával, világítással, jeltovábbítóval is ellátott apró kapszula másodpercenként 3-4 képet készít, így a leletező orvosnak több órát vesz igénybe, mire a mintegy 130 ezer felvétel alapján elvégezheti a diagnózist – ismertette a részleteket Gasztonyi Beáta.

Herr Gyula belgyógyász szakorvos hozzátette: a beteg hasára elektródákat helyeznek el, ezek akár élő képet is közvetítenek a vevőegységnek, illetve az adatokat feldolgozó számítógépnek. Az egyszer használatos kapszula akkumulátora 12 óra után merül le, így képet már nem továbbít, a miniatűr készülék pedig három napon belül távozik a szervezetből.

Forrás: MTI

Felújítják a zalaegerszegi sportlőteret

A tavaly elvégzett sürgősségi munkák után idén teljesen megújul a zalaegerszegi sportlőtér – jelentette be hétfőn a város polgármestere.

Az Ebergényi úti sportlétesítményben a Zala Megyei Sportlövő Szövetség és a Polgári Lövész Egylet képviselőinek jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán elmondta: az önkormányzat és a Magyar Sportlövők Szövetsége még tavaly megállapodott arról, hogy két lépcsőben, összesen 82 millió forint ráfordítással fejlesztik a lőtér infrastrukturális és technikai feltételeit.

A város önkormányzata által biztosított 12 millió forintból a múlt évben elvégezték a legsürgetőbb munkákat, idén pedig a sportági szövetség 70 millió forintos beruházásával folytatódik a korszerűsítés. Nemcsak küllemében újul meg a lőtér, de elvégzik a hőszigetelését, a nyílászárók, a közművezetékek és a fűtési rendszer cseréjét, illetve a technikai feltételek, az edzéskörülmények is javulnak azzal, hogy olyan sporteszközöket telepítenek a létesítménybe, amelyek eddig nem voltak még Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

A Zalakerámia lett a zalaegerszegi sportcsarnok névadó szponzora

A helyi kosárlabdaklubbal való tízéves együttműködés után a Zalakerámia nevét viseli ezentúl a zalaegerszegi sportcsarnok is – közölték a város, a cég és a klub vezetői hétfőn a zalai megyeszékhelyen.

Balaicz Zoltán polgármester a sajtótájékoztatón azt mondta: a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok elnevezéssel “ismét régi értékek találtak egymásra”, a cég ugyanis megbízható partner már tíz éve, amióta a zalaegerszegi kosárlabdaklub (Zalakerámia ZTE KK) is a nevét viseli. A társaság társadalmi szerepvállalásának újabb szintjét jelenti, hogy a megkeresésük alapján tíz évre elnyerték a névadó szponzori címet – jelezte.  A polgármester hozzátette, hogy mindez a helyi sportéletnek is nagy lehetőség, ugyanis a névadótól befolyó összeg 80 százaléka a kosárlabdaklubé, 20 százalék pedig a csarnokot üzemeltető Egerszegi Sport és Turizmus Kft.-t illeti. A város mindemellett azzal is hozzájárul a helyi sportélet fejlesztéséhez, hogy 120 millió forintból a közeljövőben korszerűsítik a csarnok előtti teret, a város közgyűlése pedig a tervek szerint emelni fogja a kosarasoknak szánt támogatási összeget.

Az MTI kérdésére Balaicz Zoltán elmondta: a tízéves névadó szponzori szerződés értelmében idén 13 millió forintot, majd évente fél-fél millió forinttal emelkedő összeget fizet a Zalakerámia, így 2026-ra 17,5 millió forint lesz a támogatás. Jaramani Rafik, a Zalakerámia vezérigazgatója úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az elmúlt 10 évhez hasonlóan “jóban, rosszban” tartós marad az együttműködés a város, a klub és a cég között. Köszönetet mondott a sportcsapatnak az elmúlt évek eredményeiért, és reményét fejezte ki, hogy 10 év múlva a csapattal megünnepelhetik “a 20. házassági évfordulót”.

Gyimesi Endre, a kosárlabdaklub társadalmi elnöke szerint Zalaegerszegen komoly hagyományai vannak a kosárlabdának, ami jelenleg is a legsikeresebb csapatsportágak közé tartozik a városban. A névadó társaság támogatása pedig lehetővé teszi, hogy a ZTE KK ismét megcélozza a nemzetközi porondot. Stárics Kornél, a ZTE KK ügyvezetője ehhez hozzáfűzte, hogy a korábban bajnoki aranyérmet, bronzot, illetve Magyar Kupa győzelmet szerzett zalaegerszegi csapat teljesítménye az utóbbi időben ismét felfelé ível. A remények szerint egy-két éven belül akár nemzetközi kosárlabda-mérkőzéseknek is otthont adhat a zalaegerszegi sportcsarnok, legalábbis ez a törekvése a csapatnak – jelezte.

Forrás: MTI

 

Vízközmű rekonstrukció Zalaegerszegen

Több mint négymilliárd forintos költséggel, mintegy 60 ezer lakost érintően indul víziközmű-rekonstrukció Zalaegerszegen és térségében.

A beruházást bejelentő hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatón Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) elmondta: a Zalaegerszeg északi, keleti és déli területein, valamint a város környékén tervezett munkálatokhoz, a 40-50 éves ivóvízhálózat korszerűsítéséhez szükséges összeget a kormány a múlt év decemberében ítélte meg. A közműfejlesztés révén Zalaegerszegen kívül Bocfölde, Sárhida, Csatár, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Alibánfa és Petőhenye vízvezetékeit, kútjait, tisztítóműveit és tározóit korszerűsítik, várhatóan 2019 nyaráig.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: a száz százalékos, vissza nem térítendő uniós támogatás jóvoltából jelentősen javul majd a vízminőség, miután jelenleg az ivóvíz vas-, mangán- és ammóniatartalma esetenként túllépi a megengedett határértékeket. Utalt arra is, hogy az elmúlt években Zalaegerszeg nyugati vízbázisán már megvalósult egy hasonló korszerűsítés, így a mostanival együtt már a zalai megyeszékhelyen és környékén a teljes hálózat rekonstrukciója megtörténik, ami évtizedekre biztonságos ellátást jelent majd. Bali Zoltán, a beruházással érintett önkormányzatok társulásának elnöke arról beszélt, hogy új kutakat és víztisztítókat építenek, felújítják a gyűjtővezetékeket, a tározókat. Jelezte, hogy nemcsak az egészséges vizet, de költséghatékonyabb üzemeltetést is hoz majd a teljes beruházás.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI érdeklődésére egyebek mellett arról számolt be, hogy a most induló munkálatoknak köszönhetően mintegy 60 ezer ember számára lesz egészségesebb, tisztább az ivóvíz Zalaegerszegen és térségében, továbbá megszűnhetnek a több területen is előforduló minőségi és nyomásproblémák is.

Forrás: MTI

Műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum

Új műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. Léránt Zoltán zalaegerszegi festőművész öt akvarelljét és Pataky Andor szobrász- és festőművész kisplasztikáját szerdán sajtótájékoztatón mutatták be.

A Juhász című kerámiaszobor igazi kuriózumnak számít, mert nagyon nehezen lehet Pataky Andor alkotásához hozzájutni – mondta Kostyál László művészettörténész.  Hozzáfűzte: a kisplasztikát egy budapesti felajánlás révén tudta megvásárolni a múzeum. A szignó mellett sokat segített a műtárgy azonosításában, hogy a kisplasztika fotója megjelent a Zalai évkönyv 1926-os kiadásában.

Nevéhez számos köztéri szobor, emlékmű kapcsolódik. Pataky Andor készítette többek közt a Zalalövőn, Zalaszentgróton, Mihályfán, Pacsán látható hősi emlékműveket. Emellett épületplasztikával is foglalkozott, keze munkája az egerszegi Vármegyeháza megye címere, és ő készítette az egykori rendőrségi palota (ma megyei főügyészség) állami címerét is – emlékeztetett a művészettörténész. Beszélt arról is, hogy Léránt Zoltán (1902-1936) festőművész alkotásai közül öt akvarellt vásárolt a múzeum, a művek zalaegerszegi, zalai és Balaton környéki tájképek.

Léránt Zoltán óriási tehetségű, “csendes, visszahúzódó”, művészember volt – fogalmazott Kostyál László. A művésznek betegsége miatt félbe kellett szakítania a tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1926-tól teljes visszavonultságban élt szülővárosában, Zalaegerszegen. Akvarell technikával festetett képei közül nagyon sokat őriznek a zalaegerszegi otthonokban – idézte fel Kostyál László. Kitért arra is, hogy az új műalkotások nagyon jól illeszkednek a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A múzeum elsősorban a zalai képzőművészek alkotásait gyűjti, a két világháború közötti időszak – amelyet az új műalkotások képviselnek – eddig kevésbé volt reprezentált.

Kostyál László elmondta azt is, hogy újabb értékes darabbal is bővült a múzeumi gyűjtemény. Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész halotti maszkját a szintén Munkácsy-díjas Szabolcs Péter szobrászművész öntötte bronzba 30 évvel ezelőtt. A művész utolsó arckifejezését, végső megnyugvását megörökítő, bronz halotti maszkot Szabolcs Péter a múzeumnak ajándékozta.

A műtárgyakat a májusban nyíló kiállításon mutatják be Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

Gácsi Mihály emlékkiállítás nyílik Zalaegerszegen

Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus reprodukciós alkotásaiból nyílik emlékkiállítás születésének kilencvenegyedik, halálának harmincadik évfordulója tiszteletére pénteken Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központban.

Gácsi Mihály 1976-tól halálig Zalaegerszegen élt és alkotott. Munkácsy-díjas művészként érkezett a zalai megyeszékhelyre, a legnevesebb alkotók közé tartozott. Műveivel rendszeresen részt vett az országos és a nemzetközi kiállításokon, grafikai lapjai megtalálhatók voltak a Nemzeti Galériában, a szolnoki múzeumban és rövid időn belül a zalai múzeumokban is – mondta el az MTI-nek Kostyál László művészettörténész.  Felidézte: Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész 1956-tól 18 éven át a szolnoki művésztelepen alkotott. Neve szinte “legendává vált”, az ízes, legjobb lapjait jellemző groteszk humor szinte valamennyi alkotásán felfedezhető.  Kitért arra is, hogy a képzőművész számára a fő megélhetési forrást a festmények – bár ezek a művei kevésbé ismertek – biztosították. Grafikusként számos kiadványt illusztrált, köztük Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét. Készített meseillusztrációkat is: a mesék (legismertebb a Kacor király, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, a Brémai muzsikusok) történetére megálmodott, majd sokszorosított grafikák nagyon sok gyerekszoba falát díszítették.

Dokumentációs jelleggel készített grafikái közé tartoznak a tájképek, városképek, egy másik sorozata pedig a városépítés, például a tiszalöki víztározó építésének fázisait mutatja be – ismertette a művészettörténész.  Hozzáfűzte: művei közül a legismertebbek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos grafikai lapjai. Sok kis grafika, ex libris nőtt ki az eredendően kicsit humoros, groteszk, karikaturisztikus ábrázolásmód irányából. Az üdvözlőlapokon nagy humorral karikírozta részben az ismerőseit, nagyrészt pedig saját magát. Az évek folyamán egyre fajsúlyosabb kérdéseket tárgyaló vonal jelent meg grafikáiban, egyre profetikusabb látomások kerültek ki a keze alól. A humor a felszínen megmaradt, de a tartalom óriási művészi felelősségvállalásról, felelősségtudatról tanúskodik – emelte ki Kostyál László.

Művészetének legjelentősebb vonulatát ezek a nagy grafikai lapok és részben sorozatok képezik – hangsúlyozta. A tárlaton a hetvenes években készült linómetszeteket és rézkarc reprodukciókat – köztük A magyarok bejövetele, a Fizikai kísérlet, az Utolsó virágok című művét, valamit a Dózsa-sorozat két alkotását – mutatják be. Bényi Zoltán, a kiállítás szervezője a saját tulajdonában lévő reprodukciókat ajánlotta fel az emlékkiállításra, mivel az Apáczai Galériában az eredeti művek őrzését nem tudják biztosítani. Gácsi Mihály emlékkiállítása február 4-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, az Apáczai Galériában.

Forrás: MTI

Korszerűsítik az Interspart Zalaegerszegen

Két ütemben, több mint egymilliárd forint beruházással korszerűsítik a zalaegerszegi Interspar áruházat, ahol a teljes gépészeti felújításon kívül éttermet is kialakítanak – közölte a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-vel.

Maczelka Márk közleménye szerint a zalai megyeszékhelyen 17 évvel ezelőtt megnyitott, 93 dolgozót foglalkoztató hipermarketet 1,049 milliárd forintos beruházás keretében modernizálják a megnövekedett vásárlói igények kielégítése érdekében. A komplex felújítás központi elemeként egy frissen készült meleg ételeket és italokat kínáló Spar toGo éttermet is kialakítanak az áruházon belül, ez utóbbi munkálatai már november közepén megkezdődtek.

A felújítás második üteme január első munkanapjától áprilisig tart, ez idő alatt az áruház zárva lesz. A 8773 négyzetméteres alapterületű, azon belül 4230 négyzetméteres eladóterű hipermarketben a raktár felújítása már szintén elkezdődött, itt új hűtőkamrákat építenek be, kicserélik a padlóburkolatot és a falakat tisztasági festéssel fertőtlenítik.

A közlemény kitér arra is, hogy az idén 25 éves Spar Magyarország üzlethálózatának folyamatos bővítése mellett minden évben jelentős összeget fordít meglévő üzleteinek korszerűsítésére. Ebben az évben 26 áruház újult meg és 4 új nyitotta meg kapuit, a beruházások összértéke 2016-ban elérte a 23 milliárd forintot.

Forrás: MTI

 

Új típusú hulladékválogató berendezést fejlesztenek Zalaegerszegen

Az eddigi hulladékkezelési módszereket átalakító, a vegyes gyűjtésű szilárdhulladékok válogatására szolgáló berendezés fejleszt ki Zalaegerszegen a 3B Hungária Kft. és a zalakarosi Szabadics Zrt. konzorciumi együttműködésben – közölte a konzorcium az MTI-vel.

A korszerű hulladékfeldolgozó rendszer kifejlesztését GINOP projektként, a Széchenyi 2020 program keretéből elnyert 506,37 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormány támogatásával valósul meg. A zalaegerszegi projekt keretében olyan öt eszközből álló korszerű technológiai rendszert fejlesztenek ki és építik meg a prototípusát, amely átalakítja az eddigi hulladékkezelési módszereket. Az új berendezésekkel a potenciális környezeti terhelést jelentő vegyes gyűjtésű, szilárd települési hulladékok szétválogatását, továbbá a hulladékokban rejlő értékes anyagok újrahasznosítását és a lerakóba kerülő hulladékok minimalizálását környezetkímélő módon oldják meg.

Az új technológiai rendszerrel a szilárd települési hulladékokból több értékes anyag hasznosítható, a kompakt méretű berendezésekkel csökken a helyigény, az energiafogyasztás és a környezetterhelés, illetve költséghatékony módon nyerhetők megfelelő minőségű másodnyersanyagok és -tüzelőanyagok. A közlemény szerint a hulladékkezelő rendszer moduláris felépítése révén rugalmasan igazítható a települési igényekhez, könnyen szállítható és gyorsan szerelhető. A prototípus próbaüzeme a tervek szerint 2017 szeptember végéig elindul, a teljes projekt befejezése pedig 2018. február végére várható.

Forrás: MTI

 

Néprajzi kiállítás nyílik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban

A régmúlt idők hagyományait, mesekincsét felidéző néprajzi kiállítás nyílik jövő szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

A kiállítás főcímének – Marokba szőtt mesék – szimbolikus jelentése van: a paraszti világban a közösen végzett munkáknál, kukoricafosztásnál, fonásnál vagy a tollfosztóban az emberek daloltak, beszélgettek, meséltek egymásnak. A történetek szájról szájra jártak, és miközben a kéz szorgosan dolgozott, tovább szőtték a meséket, estéről estére újabb fordulatokkal bővültek a történetek – mondta el Szabó Tímea néprajzos az MTI-nek, hozzátéve, hogy a régi paraszti világban a mesék, mondák nagy része a felnőtteknek szólt.

A néprajzi kiállítás bemutatja, miként éltek egykoron az emberek, mit dolgoztak, és egyben azt is, hogy munka közben milyen meséket találtak ki. A néprajzi tárgyakat enteriőrökben jelenítik meg, láthatók lesznek a falusi élet főbb színterei: a gazdasági udvar, a szoba- és konyharészletek mellett berendeznek egy fonósarkot is.

Az enteriőrökhöz számos népmese kapcsolódik, a konyhában a kenyérsütést a Kicsi dió meséje idézi fel, a gazdasági udvarban megelevenedő mese pedig azt mutatja be, hogy a pokolból érkező kisördög csodálatos erejével hogy könnyítheti meg a szegény favágó vagy a szántóvető életét. A pásztornépművészetet a faragó- díszítő motívumkincseken keresztül tárják a látogatók elé, a pásztormesékben Mátyás király igazmondó juhászát és az Aranyszőrű bárányt jelenítik meg – ismertette Szabó Tímea.
Az enteriőrökhöz kapcsolódó népmeséket múzeumpedagógiai foglalkozásokon dolgozzák fel. A mesevilágot színes falfestményen jelenítik meg, a családok vagy az iskolákból, óvodákból érkező kisebb csoportok ebben a környezetben szőhetik tovább a molinókon olvasható, eredeti szókincset, tájszavakat is tartalmazó meserészleteket – emelte ki a zalaegerszegi múzeum néprajzosa.

Kitért arra is, hogy a kiállítás megrendezése előtt a múzeum nagyon sok felajánlást kapott, így arra is lesz lehetőség, hogy a régi korok mesevilágát diavetítővel is megidézzék.

A kiállítást a nagykanizsai Thúry György Múzeum munkatársai álmodták meg és valósították meg. A tárlatot a helyi gyűjtemények anyagával kiegészítve több helyszínen is bemutatták, a zalai megyeszékhelyre a Marcali Múzeum tárgyaival kibővítve érkezett a kiállítás.

A Göcseji Múzeum anyagát is tartalmazó, Marokba szőtt mesék – Régmúlt idők tárgyaival a mesék világába elnevezésű kiállítás 2017. február 25-ig tekinthető meg Zalaegerszegen.

Forrás: MTI