Orvosi rendelőket újítanak fel Zalaegerszegen

Védőnői körzeteket és háziorvosi rendelőket, valamint a 79 települést kiszolgáló orvosi ügyelet épületét is felújítják Zalaegerszegen, ahol több mint 350 millió forintot fordítanak a korszerűsítésekre – közölte a zalai megyeszékhely polgármestere keddi sajtótájékoztatóján. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a Köztársaság útján található háziorvosi rendelő előtt beszélt arról, hogy még 1994-ben indult Zalaegerszegen az a program, amelynek köszönhetően a városban mára minden háziorvosi körzethez önálló rendelő tartozik. A megyei jogú városok között is egyedülálló program keretében kialakított rendelők mára azonban megérettek a felújításra, ezért döntött úgy a város, hogy a 16,8 milliárd forintos területi operatív programjából 353 millió forintot fordít erre a feladatra.

Az egészségügyi alapellátás intézményei közül nyolc felnőtt- és öt gyermekháziorvosi rendelőt, valamint 17 védőnői körzet helyiségeit korszerűsítik, továbbá teljesen megújul a 79 térségbeli települést ellátó központi orvosi ügyelet épülete is. A felújítások helyi vállalkozások bevonásával már elkezdődtek, a tervek szerint 2018-ra fejeződnek be – tette hozzá a polgármester. Az MTI kérdésére jelezte azt is: a 353 millió forintos keretet nemcsak infrastrukturális felújításokra fordítják, de a Magyar Orvosi Kamara helyi szervezetével egyeztetve eszközbeszerzést is támogatnak belőle.

Forrás: MTI

A költészet napja – Díjátadással, versmondó találkozóval ünnepelnek Zala megyében

Zalaegerszegen kötészeti díj átadásával, Nagykanizsán vers- és prózamondó találkozóval ünnepelik a költészet napját, Keszthelyen pedig irodalmi esten emlékeznek meg a kos csillagjegyben született szerzőkről.

A zalaegerszegi rendezvénysorozat keretében április 11-én mutatják be Michal Walczak kortárs lengyel drámaíró Homokozó című színművét Kaj Ádám rendezésében a Keresztury művelődési központban. Az előadást követően Utassy Józsefre (1941-2010) emlékező műsort tartanak és átadják a József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő tiszteletére alapított díjat – mondta el az MTI-nek Kaj Ádám, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője. Az Utassy-díjnak a magyar költészet napján nagyon szép üzenete van – fogalmazott a főszerkesztő. Utassy József a 20. század egyik meghatározó lírikusa volt, példaértékű élete, költészete igazodási pontot adhat a magyar lírikusoknak – fűzte hozzá.

A Pannon Tükör által alapított díjat idén adják át első alkalommal. A kitüntetést az a fiatal szerző nyerheti el, akinek versét a folyóiratban közzétett költemények közül a zsűri legjobbnak ítéli. Az elismerést és Pipei Borbála képzőművész ez alkalomból készített alkotását minden esztendőben a magyar költészet napján adják át. A zalaegerszegi Izsák iskolában mesekönyv-bemutatóval ünneplik a költészet napját, az intézmény vendége lesz Főző Laura, a Koboldmesék szerzője.

Nagykanizsán rendhagyó irodalomórát tartanak a Hevesi Sándor Művelődési Központban, a Pódium Színház művészei Költők egymás közt címmel magyar szerzők műveiből adnak válogatást. A magyar költészet napján Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni címmel vers- és prózamondó találkozót is tartanak, ahol a versenyzők Nagy Gáspár műveiből választott vers és prózarészleteket, valamint magyar költők műveit adják elő.

Gyenesdiáson, a klubkönyvtárban a jubileumi népi kézműves kiállítás megnyitóján, az ünnepi műsorban versösszeállítás hangzik el. Keszthelyen, a Balaton Színház Básti termében Mészáros Ferenc költő a Versfészek költőkről elnevezésű rendezvényre várja a versszerető embereket, Az irodalmi délutánon a résztvevők felolvashatják kedvenc verseiket, vagy akár elszavalhatják saját költeményüket is, hiszen “mindenki költőnek születik” – fogalmazott a rendezvény házigazdája.  A költészet napján azonban elsősorban a kos csillagjegyben (március 21. és április 20.) között született költőkre – köztük József Attilára, Utassy Józsefre – emlékeznek, ezért legfőképp az ő műveik hangzanak el majd – mondta el a költő, aki ugyancsak áprilisban ünnepli születésnapját.

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik.

Forrás: MTI

A Misi Mókus kalandjai bábszínházi változatát mutatja be a Griff Bábszínház

A Misi Mókus kalandjai című meseregényből készült zenés bábjátékot mutat be pénteken a Griff Bábszínház Zalaegerszegen.

Mint Markó Róbert rendező a bábszínház hétfői sajtótájékoztatóján kiemelte, Tersánszky Józsi Jenő meséjének történetével és szereplőivel jól tud azonosulni az óvodás, kisiskolás korosztály. A képzeletbeli Vörösmókusországban játszódó történet olyan viselkedésmintát tár a gyermekek elé, amely azt mutatja be, hogy a barátok krízishelyzetben is kiállnak egymásért. A két barát – Misi mókus és Bumba, a cirkuszi majom – helyzetét nehezíti, hogy külső tulajdonságaikban is eltérnek a többiektől, ezért kiközösítik őket, a mesebeli társadalom peremére kerülnek – hangsúlyozta a rendező, hozzáfűzve, hogy az egész előadást humor szövi át, ami megjelenik a karakterekben, a helyzetekben, a szövegben is.

Markó Róbert elmondta, hogy a fordulatos, akciókkal tűzdelt történetet kesztyűbábokkal jelenítik meg, ezzel párhuzamosan sok olyan elemet, játékmegoldást is tartalmaz a produkció, amely a klasszikus vásári bábjáték tradícióit idézi fel. Az előadáshoz Tarr Bernadett komponált zenét, a klasszikus, musicales dallamvilágot ötvözve afrikai hangszereléssel. A rendező kitért arra is, hogy kiegyensúlyozott, feszültségmentes próbafolyamat zajlik. A munkafolyamat során érdekes volt látni, hogy a színészek személyisége, habitusa miként formálja az elképzelt karaktereket.

A mese bábszínházi változatát Nagy Orsolya készítette. Mint elmondta, a klasszikus történettől abban tértek el, hogy a színházi előadásban Misi és Bumba barátsága kerül előtérbe, azt mutatják be, miként tudnak egymást segítve boldogulni. Az eredeti műben Bumbának kisebb szerepe van és kevésbé szerethető, mint a színpadi változatban – jegyezte meg Nagy Orsolya.  Szűcs István, a bábszínház igazgatója kiemelte: a produkció könnyen mobilizálható. A díszletként szolgáló “guruló ládákban” minden fontos kellék elfér, így lehetőség van arra is, hogy a bábjátékot Zala megye több településén is bemutatassák. Az előadásban játszó Tóth Mátyás, Kosznovszky Márton, Szilinyi Arnold, B. Szolnok Ágnes, Fekete Ágnes és Üveges Anita tizennégy karaktert jelenít meg. A bábjáték koreográfusa Fejes Kitty, a látványtervező Boráros Szilárd.

Az előadás a győri Vaskakas Bábszínház és a Griff Bábszínház koprodukciója, a bábjátékot a következő évadban Győrben is színpadra állítják győri színészekkel. Az igazgató beszélt arról is, hogy április 8-án Japán emberek, japán táj címmel nyílik kiállítás a színház előcsarnokában. A Tojama prefektúrabeli fotóművészek és Máthé András debreceni fotóművész alkotásait bemutató tárlaton portrék, életképek és tájképek lesznek láthatók.

Forrás: MTI

Agatha Christie-regény színpadi változatát mutatják be Zalaegerszegen

Az évad utolsó bemutatójára készül a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata: a Tíz kicsi néger című Agatha Christie-regény színpadi változatát …És már senki sem! címmel március 31-én mutatják be Sztarenki Pál rendezésében.

A krimi színpadi változatát Agatha Christie maga készítette, az előadást – melyhez Máriás Zsolt komponált zenét – Galambos Attila fordításában láthatják a nézők Zalaegerszegen – mondta el Sztarenki Pál az MTI-nek. Mint kiemelte, Agatha Christie regénye nyomán izgalmas, igazi szórakoztató előadás született. Az emberek – ha biztonságban érzik magukat – szívesen átélik az izgalmakat, a krimi pedig erre alkalmat és lehetőséget ad. A színpadi változatban a történet érdekes fordulatot vesz, így a végkifejlet azok számára is meglepetéssel szolgálhat, akik már ismerik a regényt – fogalmazott a rendező. Hozzáfűzte: az angol írónő népszerűségét jelzi, hogy könyveiből a világon 2 milliárd 300 millió példány kelt el. “Lucrezia Borgia óta nem született nő, aki ennyit nyert volna gyilkosságokon” – idézte Winston Churchill egykori brit miniszterelnök híres mondását a rendező.

A klasszikus történetben tíz egymás számára ismeretlen ember érkezik a házigazda meghívására egy fényűző villába. A házigazdát sehol sem találják, mindeközben kiderül, hogy minden meghívott vendég múltjában van valami rejtegetnivaló. A felhőtlennek ígérkező vendégség rémálommá válik, hátborzongató események történnek – ismertette a történetet Sztarenki Pál.

A rendező hozzátette: reményeik szerint az …És már senki sem! című krimi is azt igazolja majd, hogy érdemes megnézni a zalaegerszegi kőszínház előadásait. Az Agatha Christie-történetben a szerepeket Besenczi Árpád, Balogh Tamás, Urházi Gábor László, Farkas Ignác, Kováts Dóra, Szakály Aurél, Ecsedi Erzsébet, Pap Lujza, Andics Tibor, Barsi Márton és Wellmann György játssza. A produkcióban Agatha Christie hangjaként részt vesz Egervári Klára Érdemes művész is.

A díszlettervező Szlávik István, a jelmeztervező pedig Cselényi Dóra.

Forrás: MTI

Bábszínházi világnap – A zalaegerszegi Griff Bábszínházban két előadással ünnepelnek

Két előadással ünnepelnek a bábszínház világnapján kedden Zalaegerszegen, a Griff Bábszínházban – mondta el az MTI-nek Szűcs István, a bábszínház igazgatója. Délelőtt a Palkó és Lenka című, óvodásoknak szóló látványos zenés előadást tűzik műsorra. A két kisgyermek barátságáról szóló bábjáték Bartal Kiss Rita rendezésében sok-sok játékra is lehetőséget ad majd az ovisoknak.Délután az kisiskolásokat várják a Szépen szóló Babukamadár című előadásra. A népmesére épülő bábos produkció rendezője Boráros Szilárd – ismertette a részleteket Szűcs István.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a bábszínházban most zajlanak az évad utolsó bemutatójának a próbái: Tersánszky Józsi Jenő meséje nyomán készült Misi Mókus kalandjai című bábelőadást március 31-én mutatják be Markó Róbert rendezésében. A társulat a tervek szerint az évad végéig összesen 330 előadást játszik, a bérletek száma idén eléri 34 ezret. A zalaegerszegi bábszínház műsorában az óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló produkciók mellett zenére, hangokra, színekre épülő babaszínházi előadások és felnőtt darabok is szerepelnek.

A bábszínház világnapját 2003 óta ünneplik a nemzetközi bábszínházi szövetség, az UNIMA kezdeményezésére. Magyarországon 2014-ben rendeztek először világnaphoz kapcsolódó programokat.

Forrás: MTI

Eszenyi Enikő estjével indul az Egerszegi Páholy műsora

Eszenyi Enikő A gyönyörben nincs középút című önálló estjével március 29-én kezdődik az Egerszegi Páholy című rendezvénysorozat Zalaegerszegen, a Hangverseny- és Kiállítóteremben – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón.

A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Hangverseny- és Kiállítóterem 2016-ban indította az Egerszegi Páholy talkshow-sorozatot. Idén négy alkalommal hívnak meg országosan ismert és közkedvelt előadókat, művészeket, akik kötetlen beszélgetés keretében, zenés produkcióikkal mutatkoznak be a közönségnek – mondta el Flaisz Gergő, a művelődési ház igazgatója. Eszenyi Enikő kortárs költőnők – Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Nagy Gabi, Rakovszky Zsuzsa, Tóth Krisztina – verseiből összeállított műsorral érkezik Zalaegerszegre. Műsorában híres tangók, sanzonok, operettek csendülnek fel, zongorán Darvas Ferenc zeneszerző kíséri – ismertette Karáth Anita, a programsorozat háziasszonya.

Májusban Sebestyén Márta és a Zala zenekar lesz az Egerszegi Páholy vendége. A Kossuth-díjas művész előadásában a tradicionális magyar hangok és más népek dalai is elhangzanak. A zalai népzenészek alkotta csapat célja a Zala megye, vármegye zenei hagyományinak ápolása, a zenekar 2007-ben alakult meg, nevüket – Zala zenekar – 2011-óta viselik – emelte ki Karáth Anita.

Az ősz második hónapjában a zalai születésű Bödőcs Tibor mutatkozik be a zalaegerszegi közönségnek. A beszélgetésen sok kulisszatitok is szóba kerül majd, az est háziasszonya egyebek mellett arról is kérdezi, miként áll össze egy műsor, mi zajlik a színfalak mögött. A rövidesen megjelenő, irodalmi paródiákat tartalmazó önálló kötetét Szálinger Balázs ajánlja a közönség figyelmébe – ismertette az est részleteit Karáth Anita.

Az Egerszegi Páholy sorozatot Mucsi Zoltán és Scherer Péter közös estje zárja novemberben. A színművészek felidézik több mint két évtizedes barátságuk történetét, a közös produkció meglepetésműsorral zárul, amelybe a közönséget is bevonják.

Fotó: MTI

Kapszulában lenyelhető kamerával végeznek vékonybélvizsgálatot Zalaegerszegen

Egy újonnan bevezetett eljárás keretében kapszulában lenyelhető kameraendoszkóppal tudják diagnosztizálni a vékonybélben keletkezett vérzéseket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban – közölte az egészségügyi intézmény főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Halász Gabriella kifejtette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a zalaegerszegi kórház esetében két hónapja vette fel a finanszírozható eljárások körébe ezt a diagnosztikai módszert, amelynek során a vékonybélben fellépő vérzéseket tudják lokalizálni nagy hatékonysággal, akár járóbeteg-ellátás keretében is. A zalai egészségügyi intézmény évente 60 vizsgálatot végezhet, amelyhez hétmillió forintos finanszírozás társul.

A főigazgató hozzátette: 2015-ben határozta el az intézmény vezetése, hogy fejleszti a minimális beavatkozást igénylő és így a betegeket kevésbé terhelő diagnosztikai és műtéti módszereket. Ennek köszönhetően vezették be a szülészet-nőgyógyászaton a laparoszkópos méheltávolítást, a sebészeten a hasonló módszerrel végzett lépeltávolítást, illetve a kardiológián a nyitott szívsövény katéteres műtéti eljárását.

Gasztonyi Beáta, a zalaegerszegi belgyógyászat osztályvezető főorvosa a kapszulaendoszkópos vizsgálati módszerről elmondta: 100 ezer ember közül 100 esetében fordul elő vérzés az emésztőrendszerben, ezek öt-hét százalékának ismeretlen az eredete. Ilyenkor tükrözésekkel, computertomográffal (CT) vagy mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MR) próbálják feltárni a vérzés helyét, a vékonybelet azonban eddig csak speciális endoszkóppal, magas szövődményi kockázattal járó altatásban tudták vizsgálni.

A világszerte 2000-ben bemutatott kameraendoszkópos eljárást 2002-ben Győrben alkalmazták Magyarországon először, jelenleg több mint tucatnyi egészségügyi centrumban használatos ez a módszer, amelyet két hónappal ezelőtt vezettek be Zalaegerszegen. Az eljárás során fekélyt, daganatot, polipokat vagy egyéb, vérzést okozó elváltozásokat képesek diagnosztizálni a fájdalommentes módszerrel. A páciensnek egy mindössze két és fél centiméteres, nagyobb vitamintablettához hasonló kapszulát kell lenyelnie, ami 8-12 óra alatt halad végig a gyomron, a vékonybélen és a vastagbélen. A kamerával, világítással, jeltovábbítóval is ellátott apró kapszula másodpercenként 3-4 képet készít, így a leletező orvosnak több órát vesz igénybe, mire a mintegy 130 ezer felvétel alapján elvégezheti a diagnózist – ismertette a részleteket Gasztonyi Beáta.

Herr Gyula belgyógyász szakorvos hozzátette: a beteg hasára elektródákat helyeznek el, ezek akár élő képet is közvetítenek a vevőegységnek, illetve az adatokat feldolgozó számítógépnek. Az egyszer használatos kapszula akkumulátora 12 óra után merül le, így képet már nem továbbít, a miniatűr készülék pedig három napon belül távozik a szervezetből.

Forrás: MTI

Felújítják a zalaegerszegi sportlőteret

A tavaly elvégzett sürgősségi munkák után idén teljesen megújul a zalaegerszegi sportlőtér – jelentette be hétfőn a város polgármestere.

Az Ebergényi úti sportlétesítményben a Zala Megyei Sportlövő Szövetség és a Polgári Lövész Egylet képviselőinek jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán elmondta: az önkormányzat és a Magyar Sportlövők Szövetsége még tavaly megállapodott arról, hogy két lépcsőben, összesen 82 millió forint ráfordítással fejlesztik a lőtér infrastrukturális és technikai feltételeit.

A város önkormányzata által biztosított 12 millió forintból a múlt évben elvégezték a legsürgetőbb munkákat, idén pedig a sportági szövetség 70 millió forintos beruházásával folytatódik a korszerűsítés. Nemcsak küllemében újul meg a lőtér, de elvégzik a hőszigetelését, a nyílászárók, a közművezetékek és a fűtési rendszer cseréjét, illetve a technikai feltételek, az edzéskörülmények is javulnak azzal, hogy olyan sporteszközöket telepítenek a létesítménybe, amelyek eddig nem voltak még Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

A Zalakerámia lett a zalaegerszegi sportcsarnok névadó szponzora

A helyi kosárlabdaklubbal való tízéves együttműködés után a Zalakerámia nevét viseli ezentúl a zalaegerszegi sportcsarnok is – közölték a város, a cég és a klub vezetői hétfőn a zalai megyeszékhelyen.

Balaicz Zoltán polgármester a sajtótájékoztatón azt mondta: a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok elnevezéssel “ismét régi értékek találtak egymásra”, a cég ugyanis megbízható partner már tíz éve, amióta a zalaegerszegi kosárlabdaklub (Zalakerámia ZTE KK) is a nevét viseli. A társaság társadalmi szerepvállalásának újabb szintjét jelenti, hogy a megkeresésük alapján tíz évre elnyerték a névadó szponzori címet – jelezte.  A polgármester hozzátette, hogy mindez a helyi sportéletnek is nagy lehetőség, ugyanis a névadótól befolyó összeg 80 százaléka a kosárlabdaklubé, 20 százalék pedig a csarnokot üzemeltető Egerszegi Sport és Turizmus Kft.-t illeti. A város mindemellett azzal is hozzájárul a helyi sportélet fejlesztéséhez, hogy 120 millió forintból a közeljövőben korszerűsítik a csarnok előtti teret, a város közgyűlése pedig a tervek szerint emelni fogja a kosarasoknak szánt támogatási összeget.

Az MTI kérdésére Balaicz Zoltán elmondta: a tízéves névadó szponzori szerződés értelmében idén 13 millió forintot, majd évente fél-fél millió forinttal emelkedő összeget fizet a Zalakerámia, így 2026-ra 17,5 millió forint lesz a támogatás. Jaramani Rafik, a Zalakerámia vezérigazgatója úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az elmúlt 10 évhez hasonlóan “jóban, rosszban” tartós marad az együttműködés a város, a klub és a cég között. Köszönetet mondott a sportcsapatnak az elmúlt évek eredményeiért, és reményét fejezte ki, hogy 10 év múlva a csapattal megünnepelhetik “a 20. házassági évfordulót”.

Gyimesi Endre, a kosárlabdaklub társadalmi elnöke szerint Zalaegerszegen komoly hagyományai vannak a kosárlabdának, ami jelenleg is a legsikeresebb csapatsportágak közé tartozik a városban. A névadó társaság támogatása pedig lehetővé teszi, hogy a ZTE KK ismét megcélozza a nemzetközi porondot. Stárics Kornél, a ZTE KK ügyvezetője ehhez hozzáfűzte, hogy a korábban bajnoki aranyérmet, bronzot, illetve Magyar Kupa győzelmet szerzett zalaegerszegi csapat teljesítménye az utóbbi időben ismét felfelé ível. A remények szerint egy-két éven belül akár nemzetközi kosárlabda-mérkőzéseknek is otthont adhat a zalaegerszegi sportcsarnok, legalábbis ez a törekvése a csapatnak – jelezte.

Forrás: MTI

 

Vízközmű rekonstrukció Zalaegerszegen

Több mint négymilliárd forintos költséggel, mintegy 60 ezer lakost érintően indul víziközmű-rekonstrukció Zalaegerszegen és térségében.

A beruházást bejelentő hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatón Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) elmondta: a Zalaegerszeg északi, keleti és déli területein, valamint a város környékén tervezett munkálatokhoz, a 40-50 éves ivóvízhálózat korszerűsítéséhez szükséges összeget a kormány a múlt év decemberében ítélte meg. A közműfejlesztés révén Zalaegerszegen kívül Bocfölde, Sárhida, Csatár, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Alibánfa és Petőhenye vízvezetékeit, kútjait, tisztítóműveit és tározóit korszerűsítik, várhatóan 2019 nyaráig.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: a száz százalékos, vissza nem térítendő uniós támogatás jóvoltából jelentősen javul majd a vízminőség, miután jelenleg az ivóvíz vas-, mangán- és ammóniatartalma esetenként túllépi a megengedett határértékeket. Utalt arra is, hogy az elmúlt években Zalaegerszeg nyugati vízbázisán már megvalósult egy hasonló korszerűsítés, így a mostanival együtt már a zalai megyeszékhelyen és környékén a teljes hálózat rekonstrukciója megtörténik, ami évtizedekre biztonságos ellátást jelent majd. Bali Zoltán, a beruházással érintett önkormányzatok társulásának elnöke arról beszélt, hogy új kutakat és víztisztítókat építenek, felújítják a gyűjtővezetékeket, a tározókat. Jelezte, hogy nemcsak az egészséges vizet, de költséghatékonyabb üzemeltetést is hoz majd a teljes beruházás.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI érdeklődésére egyebek mellett arról számolt be, hogy a most induló munkálatoknak köszönhetően mintegy 60 ezer ember számára lesz egészségesebb, tisztább az ivóvíz Zalaegerszegen és térségében, továbbá megszűnhetnek a több területen is előforduló minőségi és nyomásproblémák is.

Forrás: MTI