Magyar agarakat sétáltat egy nő a nagykanizsai csónakázótó behavazott parkjában 2018. január 15-én. MTI Fotó: Varga György
Havazás Nagykanizsán
Cseresznyeérés
Érik a cseresznye a Zala megyei Tormaföldén 2017. május 4-én. MTI Fotó: Varga György
Sikeres volt a vadászati idény
Eredményesen zárult Zala megyében a 2016/2017-es vadászati év, a kilövési tervet a vadgazdálkodók jól teljesítették, jelentősen nőtt a belföldi bérkilövésből, valamint a vadhús értékesítésből származó árbevétel a korábbi évhez képest – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője az MTI-vel. A zalai vadgazdálkodók nyeresége több mint háromszorosára nőtt, az 52 vadászterületen összesen mintegy 212 millió forint eredményt értek el, míg a 2015/2016-os évben 69 millió forint volt az ágazat nyeresége – ismertette Lázár Attila.
A február végén zárult vadászati évben az árbevétel elérte az 1,604 milliárd forintot, a kiadások összege meghaladta az 1,39 milliárd forintot. Belföldi bérvadászatból több mint félmilliárd (503 millió) forint árbevételt értek el, csaknem 80 millió forinttal többet, mint a korábbi évben. A regisztrált vadászok száma nem változott számottevően Zala megyében, az elmúlt évben összesen 2,6 ezer állami vadászjegyet adtak ki. Ugyanakkor a vadászok évről évre nagyobb összeget fordítanak vadászatra. A külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból 317 millió forint árbevétele származott a vadgazdálkodóknak. A megyében kiadott 4158 vadászati engedély egynegyedét a téli hónapokban – decemberben és januárban – váltották ki. A legnagyobb számban az osztrákok, az olaszok és a németek vadásztak a zalai erdőkben, emellett sokan érkeztek a skandináv országokból is.
A vadhús értékesítéséből 460 millió forint bevételt értek el, ez 60 millió forinttal több mint tavaly – emelte ki Lázár Attila. Hozzátette: a mezőgazdasági vadkárra fordított kiadás összege egy év alatt 353 millió forintról 348 millió forintra mérséklődött, míg az erdei vadkár felére, 10,6 millió forintra csökkent. Kitért arra is, hogy a csapadékszegény, viszonylag kemény téli időszakban nagyobb figyelmet kellett fordítani a vadetetésre: az etetőkbe 3,8 ezer tonna szemes-, és 1,1 ezer tonna lédústakarmányt szállítottak. A közel két hónapon át tartó fagyos, hideg idő segítette a társasvadászatokat: a vaddisznók a szórók környékére koncentrálódtak, így hajtó- és a terelővadászatok sikeresek voltak, mintegy 9,9 ezer vaddisznó került terítékre. A tervezett 6 ezer gímszarvasból 5,3 ezret sikerült elejteni, az 5,5 ezer őzből pedig közel 5,1 ezret.
A tendencia továbbra is a nagyvad létszámának csökkentése Zala megyében, így a kilövési tervek a 2017/2018-as vadászati évben kismértékben emelkedhetnek – mondta összegzésként Lázár Attila. Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak legnagyobb feladata a vadászterületek kialakítása volt. A zalai vadászterületek száma március elsejétől 55-re emelkedett, a vadgazdálkodók a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv szerint végzik tevékenységüket.
Forrás: MTI
Madarak Kiscsehinél
Balról egy nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major), jobbról egy kék cinege (Cyanistes caeruleus) egy deres fán a Zala megyei Kiscsehi közelében 2016. december 22-én. A megye magasabban fekvő területeit a több napja tartó köd és fagy miatt vastag dér fedi be. MTI Fotó: Varga György
Őz Nagyradán
Egy őz fekszik egy családi ház kerítésénél a Zala megyei Nagyradán, a Kossuth Lajos utcában 2016. december 18-án hajnalban. MTI Fotó: Varga György
Zala megyében alig maradt munkanélküli
Zala megyében 7 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma: október végén 6966 álláskeresőt regisztráltak a kirendeltségeken, 1,6 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya hétfőn az MTI-vel.
A hivatal tájékoztatása szerint a fél év végén addigi mélypontjára esett az álláskeresők száma (júniusban 7269 álláskeresőt tartottak nyilván), ezt megelőzően utoljára 1990-ben mértek hasonlóan alacsony értéket. Az idén júliustól – szeptember kivételével – minden hónapban folytatódott a mérséklődés. Az ősz második hónapjában 5,5 százalék volt Zalában az álláskeresők aránya: a mutató az előző havinál 0,1 százalékponttal, az egy évvel korábbinál pedig 1,1 százalékponttal volt alacsonyabb. Megyén belül Keszthely és Zalaegerszeg térségében volt a legalacsonyabb, 4,4 százalék az álláskeresési ráta, míg a letenyei kirendeltség területén a legmagasabb, 8,5 százalék az álláskeresők aránya.
A munkaadók októberben ezer új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be. Az év első 10 hónapjában az elsődleges munkaerőpiacon összesen 9,1 ezer új álláslehetőség volt Zala megyében. Jelentős számban szakképzetséget nem igénylő (többségében összeszerelő) munkakörben ajánlottak állást, emellett 20 fős nagyságrendben kerestek bolti eladókat, bútorasztalosokat, kőműveseket, valamint ácsokat.
A hónap során 1475 álláskereső került ki a nyilvántartásból, közülük 650-en váltak foglalkoztatottá – közölték. A foglalkoztatási főosztály adatai azt mutatják, hogy Zalában tovább mérséklődött a tartósan – egy évnél régebb óta folyamatosan – álláskeresők száma. Október végén 1,7 ezren szerepeltek a kirendeltségek nyilvántartásában, 600-zal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Tovább csökkent a pályakezdők száma is: október végén az álláskeresők 10 százaléka, 708 fiatal volt pályakezdő, míg a tavalyi év azonos időszakában több mint ezren szerepeltek a nyilvántartásban.
Forrás: MTI