17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.
Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.
A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.
Lányok Napja a Coca-Colánál
Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál
A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.
A jelenlegit felváltva a Zala megyei mentésirányításnak is helyet adó új mentőállomás épülhet Zalaegerszegen, a tervezésére 42 millió forintot hagyott jóvá a kormány – közölte kedden a város fideszes országgyűlési képviselője. Vigh László a mentőállomáson tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormányhatározat az év végén jelent meg a Magyar Közlönyben, a bontás és az építés tervezésére 42 millió forintot hagyott jóvá a kormány. Egyelőre nincs eldöntve, hogy a jelenlegi, Ady utcai épület helyén – azt a szomszédos telek megvásárlásával kibővítve – építik meg az új létesítményt, vagy más helyszínt keresnek a 21. századi elvárásoknak megfelelő új mentőállomásnak.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: a döntés szerint június 30-ig el kell készülnie az engedélyes és kiviteli terveknek is, hogy az építkezés mihamarabb elkezdődhessen. Felidézte ugyanakkor azt is, hogy a város nem fenntartója a mentőállomásnak, de egyáltalán nem mindegy az itt élők számára, hogy milyen állapotban van az egészségügyi infrastruktúra. Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével és a mentőszervezet szakembereivel ezért már régóta zajlott az egyeztetés a korszerűsítésről. Kérdésre válaszolva Vincze Luca, a Zala Megyei Mentőszervezet vezető mentőtisztje elmondta: a megyében 10 mentőállomás működik, a 2015-ben Söjtörön és Zalalövőn épült két új létesítménnyel együtt. Összesen 29 mentőjárművel rendelkeznek, nappal öt, éjjel négy eset- és rohamkocsi van szolgálatban.
Az MTI érdeklődésére hozzátette: jelenleg 18-an dolgoznak a mentés, öten pedig a betegszállítás irányításában, a nyolc irodai dolgozó mellett pedig 260 munkatársuk tartozik a kivonuló állományhoz Zalában.
A helyi kosárlabdaklubbal való tízéves együttműködés után a Zalakerámia nevét viseli ezentúl a zalaegerszegi sportcsarnok is – közölték a város, a cég és a klub vezetői hétfőn a zalai megyeszékhelyen.
Balaicz Zoltán polgármester a sajtótájékoztatón azt mondta: a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok elnevezéssel “ismét régi értékek találtak egymásra”, a cég ugyanis megbízható partner már tíz éve, amióta a zalaegerszegi kosárlabdaklub (Zalakerámia ZTE KK) is a nevét viseli. A társaság társadalmi szerepvállalásának újabb szintjét jelenti, hogy a megkeresésük alapján tíz évre elnyerték a névadó szponzori címet – jelezte. A polgármester hozzátette, hogy mindez a helyi sportéletnek is nagy lehetőség, ugyanis a névadótól befolyó összeg 80 százaléka a kosárlabdaklubé, 20 százalék pedig a csarnokot üzemeltető Egerszegi Sport és Turizmus Kft.-t illeti. A város mindemellett azzal is hozzájárul a helyi sportélet fejlesztéséhez, hogy 120 millió forintból a közeljövőben korszerűsítik a csarnok előtti teret, a város közgyűlése pedig a tervek szerint emelni fogja a kosarasoknak szánt támogatási összeget.
Az MTI kérdésére Balaicz Zoltán elmondta: a tízéves névadó szponzori szerződés értelmében idén 13 millió forintot, majd évente fél-fél millió forinttal emelkedő összeget fizet a Zalakerámia, így 2026-ra 17,5 millió forint lesz a támogatás. Jaramani Rafik, a Zalakerámia vezérigazgatója úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az elmúlt 10 évhez hasonlóan “jóban, rosszban” tartós marad az együttműködés a város, a klub és a cég között. Köszönetet mondott a sportcsapatnak az elmúlt évek eredményeiért, és reményét fejezte ki, hogy 10 év múlva a csapattal megünnepelhetik “a 20. házassági évfordulót”.
Gyimesi Endre, a kosárlabdaklub társadalmi elnöke szerint Zalaegerszegen komoly hagyományai vannak a kosárlabdának, ami jelenleg is a legsikeresebb csapatsportágak közé tartozik a városban. A névadó társaság támogatása pedig lehetővé teszi, hogy a ZTE KK ismét megcélozza a nemzetközi porondot. Stárics Kornél, a ZTE KK ügyvezetője ehhez hozzáfűzte, hogy a korábban bajnoki aranyérmet, bronzot, illetve Magyar Kupa győzelmet szerzett zalaegerszegi csapat teljesítménye az utóbbi időben ismét felfelé ível. A remények szerint egy-két éven belül akár nemzetközi kosárlabda-mérkőzéseknek is otthont adhat a zalaegerszegi sportcsarnok, legalábbis ez a törekvése a csapatnak – jelezte.
Támogatta a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén Gyenesdiás törekvését, hogy a nagyközség kezdeményezze a várossá nyilvánítását, de döntött arról is, hogy kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ).
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) a település törekvésével kapcsolatban kifejtette: a nagyközség képviselőtestülete tavaly decemberben fogadott el határozatot, hogy indítványozzák a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezést lakossági fórumon is támogatták, illetve a térségbeli települések önkormányzatai is a kezdeményezés mellé álltak. A városi cím megszerzésének érvei között sorolta a polgármester, hogy több mint négyezer lakosával Gyenesdiás Zala megye nyolcadik legnépesebb települése, s a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége, amely elsősorban a mintegy száz éve indult turizmusra épít. A Keszthellyel szinte teljesen egybeépült nagyközség gyermekintézményei a bölcsödétől az iskoláig szinte száz százalékos kihasználtsággal működnek, és a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhetően egyre több fiatal választja otthonául.
A megyegyűlés tagjai végül egyhangúlag támogatták, hogy Gyenesdiás kezdeményezze a városi cím elnyerését. A település a cím elnyerése esetén a 11. városa lesz Zala megyének. A Zala Megyei Közgyűlés tíz igen szavazat és három tartózkodás mellett döntött arról is, hogy kilép a TÖOSZ-ból. Az előterjesztés indoklása szerint a megyei önkormányzatok érdekképviseletét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége látja el, amely közvetítő szerepet is betölt a kormányzat felé. A TÖOSZ ugyanakkor a viszonylag magas tagdíja ellenében egyre kevesebb szolgáltatást tud nyújtani a megyei önkormányzatoknak.
Mintegy 4,5 milliárd forintból, a települési operatív program (TOP) keretéből valósulhat meg idén egyebek közt a Helikon park rekonstrukciója, az egykori sörfőzde épületének felújítása, illetve a városi strand fejlesztése Keszthelyen, ahol a balatoni fejlesztési program részeként elektromos buszok is forgalomba állhatnak.
Ahogy arról Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) beszámolt: az idén alapításának 770. évfordulóját ünnepli majd a Balaton-parti város, ahol 4,5 milliárd forint értékű beruházást kívánnak megvalósítani. Mintegy egymilliárd forint értékű ebből a Zöld város elnevezésű program, amelynek részeként megújulhat több belvárosi utca és a Zeppelin tér, a főtérre pedig újabb fák kerülhetnek. “Felfrissül” a Helikon park és fejlesztik a KRESZ-parkot. Régi terv az ipari műemléknek számító egykori sörfőzde felújítása, amire 850 millió forintos pályázati igényt nyújtottak be.
Ugyancsak a TOP-programból tervezik a városi strand fejlesztését, illetve a Festetics-kastély közelében egy ingyenes parkoló kialakítását, a város keleti határában pedig a Gyenesdiásig tartó kerékpárút megépítését. A tervek közt szerepel a kertváros egy részén a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, valamint a Külső Zsidi út környékének rendbetétele.
Ruzsics Ferenc kitért arra is, hogy a kormány balatoni fejlesztéseket támogató, 365 milliárd forintos forrásából Balatonfüreddel és Siófokkal együtt nevesítve összesen kétmilliárd forint értékben szerezhetnek be elektromos buszokat, és alakíthatják ki az üzemeltetésükhöz szükséges feltételeket. A balatoni fejlesztési programból további összegeket is remélnek, amelyek lehetővé teszik, hogy négy- vagy ötcsillagos szálloda létesüljön Keszthelyen, illetve, hogy a Balaton-parton álló kihasználatlan ingatlanokban turisztikai lehetőséget találjanak a leendő beruházók. A polgármester beszámolt arról is, hogy több jelentős évfordulót ünnepelnek idén Keszthelyen. A városban pontosan 200 éve rendezték az első helikoni irodalmi ünnepet, az agrárképzés 220 éve indult, továbbá 245 éves a város gimnáziuma. Ez utóbbi kapcsán azt is hozzátette: a közeljövőben kezdődnek az egyeztetések arról, hogy a premontrei rend miként veheti át a gimnázium működtetését.
Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.
A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.
Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.
A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul. A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
