Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Orvosi rendelőket újítanak fel Zalaegerszegen

Védőnői körzeteket és háziorvosi rendelőket, valamint a 79 települést kiszolgáló orvosi ügyelet épületét is felújítják Zalaegerszegen, ahol több mint 350 millió forintot fordítanak a korszerűsítésekre – közölte a zalai megyeszékhely polgármestere keddi sajtótájékoztatóján. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a Köztársaság útján található háziorvosi rendelő előtt beszélt arról, hogy még 1994-ben indult Zalaegerszegen az a program, amelynek köszönhetően a városban mára minden háziorvosi körzethez önálló rendelő tartozik. A megyei jogú városok között is egyedülálló program keretében kialakított rendelők mára azonban megérettek a felújításra, ezért döntött úgy a város, hogy a 16,8 milliárd forintos területi operatív programjából 353 millió forintot fordít erre a feladatra.

Az egészségügyi alapellátás intézményei közül nyolc felnőtt- és öt gyermekháziorvosi rendelőt, valamint 17 védőnői körzet helyiségeit korszerűsítik, továbbá teljesen megújul a 79 térségbeli települést ellátó központi orvosi ügyelet épülete is. A felújítások helyi vállalkozások bevonásával már elkezdődtek, a tervek szerint 2018-ra fejeződnek be – tette hozzá a polgármester. Az MTI kérdésére jelezte azt is: a 353 millió forintos keretet nemcsak infrastrukturális felújításokra fordítják, de a Magyar Orvosi Kamara helyi szervezetével egyeztetve eszközbeszerzést is támogatnak belőle.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

A költészet napja – Díjátadással, versmondó találkozóval ünnepelnek Zala megyében

Zalaegerszegen kötészeti díj átadásával, Nagykanizsán vers- és prózamondó találkozóval ünnepelik a költészet napját, Keszthelyen pedig irodalmi esten emlékeznek meg a kos csillagjegyben született szerzőkről.

A zalaegerszegi rendezvénysorozat keretében április 11-én mutatják be Michal Walczak kortárs lengyel drámaíró Homokozó című színművét Kaj Ádám rendezésében a Keresztury művelődési központban. Az előadást követően Utassy Józsefre (1941-2010) emlékező műsort tartanak és átadják a József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő tiszteletére alapított díjat – mondta el az MTI-nek Kaj Ádám, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője. Az Utassy-díjnak a magyar költészet napján nagyon szép üzenete van – fogalmazott a főszerkesztő. Utassy József a 20. század egyik meghatározó lírikusa volt, példaértékű élete, költészete igazodási pontot adhat a magyar lírikusoknak – fűzte hozzá.

A Pannon Tükör által alapított díjat idén adják át első alkalommal. A kitüntetést az a fiatal szerző nyerheti el, akinek versét a folyóiratban közzétett költemények közül a zsűri legjobbnak ítéli. Az elismerést és Pipei Borbála képzőművész ez alkalomból készített alkotását minden esztendőben a magyar költészet napján adják át. A zalaegerszegi Izsák iskolában mesekönyv-bemutatóval ünneplik a költészet napját, az intézmény vendége lesz Főző Laura, a Koboldmesék szerzője.

Nagykanizsán rendhagyó irodalomórát tartanak a Hevesi Sándor Művelődési Központban, a Pódium Színház művészei Költők egymás közt címmel magyar szerzők műveiből adnak válogatást. A magyar költészet napján Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni címmel vers- és prózamondó találkozót is tartanak, ahol a versenyzők Nagy Gáspár műveiből választott vers és prózarészleteket, valamint magyar költők műveit adják elő.

Gyenesdiáson, a klubkönyvtárban a jubileumi népi kézműves kiállítás megnyitóján, az ünnepi műsorban versösszeállítás hangzik el. Keszthelyen, a Balaton Színház Básti termében Mészáros Ferenc költő a Versfészek költőkről elnevezésű rendezvényre várja a versszerető embereket, Az irodalmi délutánon a résztvevők felolvashatják kedvenc verseiket, vagy akár elszavalhatják saját költeményüket is, hiszen “mindenki költőnek születik” – fogalmazott a rendezvény házigazdája.  A költészet napján azonban elsősorban a kos csillagjegyben (március 21. és április 20.) között született költőkre – köztük József Attilára, Utassy Józsefre – emlékeznek, ezért legfőképp az ő műveik hangzanak el majd – mondta el a költő, aki ugyancsak áprilisban ünnepli születésnapját.

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik.

Forrás: MTI

A Misi Mókus kalandjai bábszínházi változatát mutatja be a Griff Bábszínház

A Misi Mókus kalandjai című meseregényből készült zenés bábjátékot mutat be pénteken a Griff Bábszínház Zalaegerszegen.

Mint Markó Róbert rendező a bábszínház hétfői sajtótájékoztatóján kiemelte, Tersánszky Józsi Jenő meséjének történetével és szereplőivel jól tud azonosulni az óvodás, kisiskolás korosztály. A képzeletbeli Vörösmókusországban játszódó történet olyan viselkedésmintát tár a gyermekek elé, amely azt mutatja be, hogy a barátok krízishelyzetben is kiállnak egymásért. A két barát – Misi mókus és Bumba, a cirkuszi majom – helyzetét nehezíti, hogy külső tulajdonságaikban is eltérnek a többiektől, ezért kiközösítik őket, a mesebeli társadalom peremére kerülnek – hangsúlyozta a rendező, hozzáfűzve, hogy az egész előadást humor szövi át, ami megjelenik a karakterekben, a helyzetekben, a szövegben is.

Markó Róbert elmondta, hogy a fordulatos, akciókkal tűzdelt történetet kesztyűbábokkal jelenítik meg, ezzel párhuzamosan sok olyan elemet, játékmegoldást is tartalmaz a produkció, amely a klasszikus vásári bábjáték tradícióit idézi fel. Az előadáshoz Tarr Bernadett komponált zenét, a klasszikus, musicales dallamvilágot ötvözve afrikai hangszereléssel. A rendező kitért arra is, hogy kiegyensúlyozott, feszültségmentes próbafolyamat zajlik. A munkafolyamat során érdekes volt látni, hogy a színészek személyisége, habitusa miként formálja az elképzelt karaktereket.

A mese bábszínházi változatát Nagy Orsolya készítette. Mint elmondta, a klasszikus történettől abban tértek el, hogy a színházi előadásban Misi és Bumba barátsága kerül előtérbe, azt mutatják be, miként tudnak egymást segítve boldogulni. Az eredeti műben Bumbának kisebb szerepe van és kevésbé szerethető, mint a színpadi változatban – jegyezte meg Nagy Orsolya.  Szűcs István, a bábszínház igazgatója kiemelte: a produkció könnyen mobilizálható. A díszletként szolgáló “guruló ládákban” minden fontos kellék elfér, így lehetőség van arra is, hogy a bábjátékot Zala megye több településén is bemutatassák. Az előadásban játszó Tóth Mátyás, Kosznovszky Márton, Szilinyi Arnold, B. Szolnok Ágnes, Fekete Ágnes és Üveges Anita tizennégy karaktert jelenít meg. A bábjáték koreográfusa Fejes Kitty, a látványtervező Boráros Szilárd.

Az előadás a győri Vaskakas Bábszínház és a Griff Bábszínház koprodukciója, a bábjátékot a következő évadban Győrben is színpadra állítják győri színészekkel. Az igazgató beszélt arról is, hogy április 8-án Japán emberek, japán táj címmel nyílik kiállítás a színház előcsarnokában. A Tojama prefektúrabeli fotóművészek és Máthé András debreceni fotóművész alkotásait bemutató tárlaton portrék, életképek és tájképek lesznek láthatók.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Agatha Christie-regény színpadi változatát mutatják be Zalaegerszegen

Az évad utolsó bemutatójára készül a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata: a Tíz kicsi néger című Agatha Christie-regény színpadi változatát …És már senki sem! címmel március 31-én mutatják be Sztarenki Pál rendezésében.

A krimi színpadi változatát Agatha Christie maga készítette, az előadást – melyhez Máriás Zsolt komponált zenét – Galambos Attila fordításában láthatják a nézők Zalaegerszegen – mondta el Sztarenki Pál az MTI-nek. Mint kiemelte, Agatha Christie regénye nyomán izgalmas, igazi szórakoztató előadás született. Az emberek – ha biztonságban érzik magukat – szívesen átélik az izgalmakat, a krimi pedig erre alkalmat és lehetőséget ad. A színpadi változatban a történet érdekes fordulatot vesz, így a végkifejlet azok számára is meglepetéssel szolgálhat, akik már ismerik a regényt – fogalmazott a rendező. Hozzáfűzte: az angol írónő népszerűségét jelzi, hogy könyveiből a világon 2 milliárd 300 millió példány kelt el. “Lucrezia Borgia óta nem született nő, aki ennyit nyert volna gyilkosságokon” – idézte Winston Churchill egykori brit miniszterelnök híres mondását a rendező.

A klasszikus történetben tíz egymás számára ismeretlen ember érkezik a házigazda meghívására egy fényűző villába. A házigazdát sehol sem találják, mindeközben kiderül, hogy minden meghívott vendég múltjában van valami rejtegetnivaló. A felhőtlennek ígérkező vendégség rémálommá válik, hátborzongató események történnek – ismertette a történetet Sztarenki Pál.

A rendező hozzátette: reményeik szerint az …És már senki sem! című krimi is azt igazolja majd, hogy érdemes megnézni a zalaegerszegi kőszínház előadásait. Az Agatha Christie-történetben a szerepeket Besenczi Árpád, Balogh Tamás, Urházi Gábor László, Farkas Ignác, Kováts Dóra, Szakály Aurél, Ecsedi Erzsébet, Pap Lujza, Andics Tibor, Barsi Márton és Wellmann György játssza. A produkcióban Agatha Christie hangjaként részt vesz Egervári Klára Érdemes művész is.

A díszlettervező Szlávik István, a jelmeztervező pedig Cselényi Dóra.

Forrás: MTI

Bábszínházi világnap – A zalaegerszegi Griff Bábszínházban két előadással ünnepelnek

Két előadással ünnepelnek a bábszínház világnapján kedden Zalaegerszegen, a Griff Bábszínházban – mondta el az MTI-nek Szűcs István, a bábszínház igazgatója. Délelőtt a Palkó és Lenka című, óvodásoknak szóló látványos zenés előadást tűzik műsorra. A két kisgyermek barátságáról szóló bábjáték Bartal Kiss Rita rendezésében sok-sok játékra is lehetőséget ad majd az ovisoknak.Délután az kisiskolásokat várják a Szépen szóló Babukamadár című előadásra. A népmesére épülő bábos produkció rendezője Boráros Szilárd – ismertette a részleteket Szűcs István.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a bábszínházban most zajlanak az évad utolsó bemutatójának a próbái: Tersánszky Józsi Jenő meséje nyomán készült Misi Mókus kalandjai című bábelőadást március 31-én mutatják be Markó Róbert rendezésében. A társulat a tervek szerint az évad végéig összesen 330 előadást játszik, a bérletek száma idén eléri 34 ezret. A zalaegerszegi bábszínház műsorában az óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló produkciók mellett zenére, hangokra, színekre épülő babaszínházi előadások és felnőtt darabok is szerepelnek.

A bábszínház világnapját 2003 óta ünneplik a nemzetközi bábszínházi szövetség, az UNIMA kezdeményezésére. Magyarországon 2014-ben rendeztek először világnaphoz kapcsolódó programokat.

Forrás: MTI

Sztárokat és helyi fellépőket is felvonultat a nagykanizsai tavaszi fesztivál

Nemzetközi szinten is ismert színházi, zenés és táncos produkciókat, valamint helyi zenei együtteseket és művészeti kollekciókat vonultat fel a március végén induló Tavaszi Művészeti Fesztivál Nagykanizsán.

A Kanizsai Kulturális Központ szervezésében az 1990-es évek óta megtartott fesztivál nemcsak országosan és nemzetközi szinten ismert előadókat szerepeltet, de mindig teret ad a helyi értékek bemutatásának is – közölte a rendezvénysorozat hétfői sajtótájékoztatóján Kovácsné Mikola Mária, a kulturális központ igazgatója.

Az idén március 31-én induló és április 10-ig tartó sorozat keretében nyolc programra várják a látogatókat – tette hozzá a rendezvényeket koordináló Marics Zsuzsanna, a kulturális központ munkatársa. Első programként említette a Nagykanizsához közeli Kisrécsén idén már 25. alkalommal tartandó Ludvig Nemzetközi Művésztelep gyűjteményes kiállítását. A Ludvig Zoltán festőművész által életre hívott alkotótáborban megfordult európai, ázsiai, afrikai és amerikai képzőművészek helyben készült alkotásaiból válogat a tárlat. A dzsessz, a soul és a latin zenék kedvelőinek szól Szőke Nikoletta és Takács Nikolas közös koncertje élvonalbeli kísérő muzsikusokkal. Az Orlai Produkció A csemegepultos naplója című, Gerlóczy Márton írása alapján készült darabot mutatja be a nagykanizsai fesztiválon, míg a színház és a zene találkozásaként Grecsó Krisztián és Kollár-Klemecz László Nők, nők, férfiak című zenés irodalmi estje kínál majd kikapcsolódást.

A rendezvénysorozat egyik legnagyobb érdeklődéssel várt műsoraként az ExperiDance Fergeteges című előadását emelték ki, amelyről Janni Ildikó, a táncegyüttes marketingvezetője elmondta, hogy Sissi, vagyis Erzsébet királyné életébe enged bepillantást. A helyi művészeti csoportok közül Nagykanizsa Város Vegyeskara Tavaszhozó címmel tart hangversenyt a fesztivál nyitónapján, a repertoárban a szakrális daraboktól a könnyedebb műfajokig sokszínű lesz a felhozatal. Az idén ötvenéves nagykanizsai Kamera ’67 amatőrfilm-stúdió az elmúlt fél évszázadban készült, számos díjjal elismert alkotásaiból mutat be egy csokorra valót. A fesztivál zárónapján pedig a református templomban ad koncertet a helyi tanárokból, zenészekből két éve alakult Fentős Ferenc Kamarazenekar, amely javarészt barokk szerzők műveit szólaltatja meg.

Forrás: MTI

Imamalmokat szenteltek a zalaszántói buddhista sztúpánál

Buddhista szertartás szerint szentelték fel Európa egyik legnagyobb sztúpájánál szombaton azokat imamalmokat, amelyeket a tibeti holdújév ünnepén az itt élő szerzetesek és támogatóik készítettek.

A Buddhista Béke-Szentély Alapítvány által 1993 óta működtetett kegyhelyen a Zalaszántón élő két tibeti szerzetes, Drupon Konchok Jigmet és Drupon Konchok Lhundup szentelte fel több száz hívő és érdeklődő előtt az ötven, rézből készült imamalmot. A 2004 óta Magyarországon élő Jigmet láma az MTI érdeklődésére elmondta: a tibeti holdújév ünnepéhez igazítva szentelték fel a pörgő imamalmokat. A vallási szokások szerint ezek arra szolgálnak, hogy az olvasni vagy imádkozni nem tudók a pörgetésükkel a megtisztulást, a békét, a nyugalmat árasztó mantrákat, imákat árasszák szét. Mint kifejtette: az óramutató járásával megegyezően megforgatott malmok a benne levő jókívánságok révén erősítik az emberekben, a világban meglévő pozitív energiát, a békét és a harmóniát.

A zalaszántói, 316 méter magas Világosvár-hegyen 1993-ban szentelte fel a Béke sztúpát a dalai láma. A 30 méter magas és 24 méter átmérőjű vallási kegyhely az egyik legnagyobb ilyen építmény Európában, ami Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét jelképezi. Magyarországon több tízezerre becsülik a buddhista vallásúak számát, őket, illetve más érdeklődőket is szolgálja a sztúpa szomszédságában 2014-ben felszentelt Drikung Kagyü Meditációs Központ. A 400 négyzetméteres, kívül japán-vietnami, belül tibeti-ladakhi stílusú épület Közép-Európa legnagyobb buddhista meditációs központja.

Forrás: MTI