Importot váltanak ki bogyós gyümölcsöket termelő zalai gazdák

Bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén; a gazdák eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira, és arra számítanak, hogy az általuk alkalmazott technológiákkal az import gyümölcsöket hamarosan ki tudják majd váltani.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa a helyszínen szerdán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a biztosabb piacra jutást segíti, hogy a gazdák különféle hálózatok kialakításával, modern technológiákkal tudnak megfelelő mennyiségű gyümölcsöt termelni. Hozzátette: a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére kiterjedő Mura nemzeti program első kézzelfogható eredménye a Nagyrécsén megvalósított beruházás. A programnak éppen az a célja, hogy gazdaság- és turizmusfejlesztési ötletekhez adjon segítséget pályázatok formájában, vagy mint ebben az esetben, a vidékfejlesztési pályázatoknál az elbíráláskor plusz pontokkal való hozzájárulással.

Hivekovics Ákos, az egyik őstermelő kifejtette: az öt éve indított együttműködésükkel összesen 65 hektáron 12 családi gazdaság közösen folytat áfonya-, feketeszeder-, málna- és körtetermesztést. Jelenleg 30 hektáron jégháló alatt termesztenek körtét, 6 hektáros fedett ültetvényen feketeszedret, továbbá hidropóniás, vagyis vödrös módszerrel 4 hektáron málnát és 8 hektáron áfonyát, de ez utóbbi termőterületét rövidesen 15 hektárra növelik. A kereslet a bogyós gyümölcsök iránt egyre növekszik, miközben többségében importból kell beszerezni azokat, az általuk alkalmazott technológiákkal azonban a korai importgyümölcsöket néhány éven belül akár teljesen ki tudják váltani – közölte Hivekovics Ákos.

Kitért arra is, hogy a termelők eddig 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, amelyhez közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A költségigényes technológiák azonban már most beváltják a reményeket, a hagyományos gazdálkodásnál ugyanis kisebb területen nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat tudnak termelni, árujukat jelenleg 4 áruházlánc forgalmazza.

Szamócatermesztéssel is megpróbálkoznak, az általuk tervezett megoldásokkal évente kétszer, áprilisban és októberben szüretelhetnek, vagyis ezzel szintén a behozatalt lehetne csökkenteni. Kérdésre az őstermelő azt is elmondta: jelenleg a 12 termelő 15 állandó dolgozót alkalmaz, a betakarítás idején pedig 40-50 emberre van szükség. A további fejlesztésekkel évente 5-6 hónapon át 100 embernek tudnak majd munkát adni, de az év másik felében is legalább 20 dolgozóra lesz szükségük.

Forrás: MTI

Járműipari teszt pálya Zalaegerszegen

Zalaegerszeg autó tesztpálya
Járműipari tesztpálya, Zalaegerszeg

2018. január 25. Az épülő járműipari tesztpálya Zalaegerszegen 2018. január 25-én. A 250 hektáros területen 40 milliárd forintból épülő tesztpályán az önjáró és elektromos autókat tudják majd tesztelni hazai és külföldi gépjárműfejlesztők. MTI Fotó: Varga György

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Klaszter alakult az önvezető járművek hazai fejlesztésére

Informatikai, elektronikai és járműipari cégek részvételével megalakult a Zalai Önvezető Jármű Klaszter, amelynek célja az intelligens közlekedési rendszerek  kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásainak összekapcsolása – közölte az egyik kezdeményező, a T-Systems Magyarország Zrt. pénteken az MTI-vel.

A Zalai Önvezető Jármű Klaszter alapítója az AVL Autókut Mérnöki Kft., az innogy Hungária Kft. – amelyet az ELMŰ Nyrt. képvisel -, a Cisco Systems Magyarország Kft., az Ericsson Magyarország Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. és a T-Systems Magyarország Zrt. A klaszter szerdai alapító ülésén Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország vezérigazgatóját választották elnöknek. A közlemény szerint a klaszter zalaegerszegi járműipari tesztpálya fejlesztéséhez kíván hozzájárulni, innovációs együttműködési keretet nyújt a szükséges termékek kifejlesztéséhez.

Az Európában is egyedülálló, önvezető járművek vizsgálatára is alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya 42 milliárd forintos állami beruházással, 250 hektáros területen épül Zalaegerszegen. A város környékén kialakítandó 5G-s informatikai hálózattal is összehangolva készülő tesztpálya közvetve és közvetlenül mintegy 350 új mérnöki álláshelyet teremt. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a beruházás első ütemében egyebek közt a fékteszteket lehetővé tévő zóna és a járművek kezelhetőségi pályája épül meg, illetve az autonóm járművek vizsgálatát lehetővé tévő zóna. Mindezek mellett kiépül a szükséges kommunikációs technológia és a kiszolgáló létesítmények egy része. A második fázisban, 2018-tól megépül a nagysebességű viszonyokra alkalmas ovális pálya, tovább fejlesztik a járműdinamikai tesztelemeket és újabb kiszolgáló épületeket hoznak létre. A teljes beruházás a tervek szerint 2019 végére készülhet el.

Forrás: MTI

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Csapdahelyzetben az építtetés és építővállalkozás – látszik-e kiút?

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Infó tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Sikeres volt a vadászati idény

Eredményesen zárult Zala megyében a 2016/2017-es vadászati év, a kilövési tervet a vadgazdálkodók jól teljesítették, jelentősen nőtt a belföldi bérkilövésből, valamint a vadhús értékesítésből származó árbevétel a korábbi évhez képest – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője az MTI-vel. A zalai vadgazdálkodók nyeresége több mint háromszorosára nőtt, az 52 vadászterületen összesen mintegy 212 millió forint eredményt értek el, míg a 2015/2016-os évben 69 millió forint volt az ágazat nyeresége – ismertette Lázár Attila.

A február végén zárult vadászati évben az árbevétel elérte az 1,604 milliárd forintot, a kiadások összege meghaladta az 1,39 milliárd forintot. Belföldi bérvadászatból több mint félmilliárd (503 millió) forint árbevételt értek el, csaknem 80 millió forinttal többet, mint a korábbi évben. A regisztrált vadászok száma nem változott számottevően Zala megyében, az elmúlt évben összesen 2,6 ezer állami vadászjegyet adtak ki. Ugyanakkor a vadászok évről évre nagyobb összeget fordítanak vadászatra. A külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból 317 millió forint árbevétele származott a vadgazdálkodóknak. A megyében kiadott 4158 vadászati engedély egynegyedét a téli hónapokban – decemberben és januárban – váltották ki. A legnagyobb számban az osztrákok, az olaszok és a németek vadásztak a zalai erdőkben, emellett sokan érkeztek a skandináv országokból is.

A vadhús értékesítéséből 460 millió forint bevételt értek el, ez 60 millió forinttal több mint tavaly – emelte ki Lázár Attila. Hozzátette: a mezőgazdasági vadkárra fordított kiadás összege egy év alatt 353 millió forintról 348 millió forintra mérséklődött, míg az erdei vadkár felére, 10,6 millió forintra csökkent. Kitért arra is, hogy a csapadékszegény, viszonylag kemény téli időszakban nagyobb figyelmet kellett fordítani a vadetetésre: az etetőkbe 3,8 ezer tonna szemes-, és 1,1 ezer tonna lédústakarmányt szállítottak. A közel két hónapon át tartó fagyos, hideg idő segítette a társasvadászatokat: a vaddisznók a szórók környékére koncentrálódtak, így hajtó- és a terelővadászatok sikeresek voltak, mintegy 9,9 ezer vaddisznó került terítékre. A tervezett 6 ezer gímszarvasból 5,3 ezret sikerült elejteni, az 5,5 ezer őzből pedig közel 5,1 ezret.

A tendencia továbbra is a nagyvad létszámának csökkentése Zala megyében, így a kilövési tervek a 2017/2018-as vadászati évben kismértékben emelkedhetnek – mondta összegzésként Lázár Attila. Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak legnagyobb feladata a vadászterületek kialakítása volt. A zalai vadászterületek száma március elsejétől 55-re emelkedett, a vadgazdálkodók a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv szerint végzik tevékenységüket.

Forrás: MTI

 

Szombaton indul a nagygépes repülési szezon Sármelléken

A Düsseldorfból és Berlinből, valamint a Frankfurtból érkező első charterjáratokkal szombaton megkezdődik az idei nagygépes repülési szezon a sármelléki Hévíz-Balaton Airporton, ahol ebben az évben a tavalyihoz hasonló utaslétszámra számítanak – mondta el az MTI érdeklődésére a repteret üzemeltető Hévíz polgármestere. Papp Gábor (Fidesz-KDNP) kifejtette: a 2015-ös 22 ezer után tavaly 23,5 ezer utas fordult meg Sármelléken, és idén is ezt a számot szeretnék tartani, lehetőség szerint növelni is.

Szombaton a német PA Touristik csoportjához tartozó hévízi Mutsch Ungarn Reisen szerződésével hagyományosan egész nyáron közlekedő charterjáratokkal indul a repülési szezon. A Czech Airlines-szal (CSA) szerződve Düsseldorfból Berlin érintésével, a Lufthansa üzemeltetésében működő heti járattal pedig Frankfurtból érkeznek az első gépek, egy héttel később pedig Hamburgból is elindul a CSA kéthetente közlekedő járata. Ugyancsak évek óta visszatérő járatokat üzemeltet a Salamon Reisen, a Germania légitársaság gépeivel május 4-től Drezdából és Erfurtból, majd nyártól Lipcséből szállítanak utasokat a nyugat-balatoni repülőtérre. Április 22-től újraindulnak a 2014-es szezonban már működtetett heti prágai menetrend szerinti járatok is, amelyeket ugyancsak a CSA közlekedtet.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem eldöntött, hogy lesznek-e idén is oroszországi járatok Sármellékre. Az orosz vendégek száma ugyanis tovább emelkedik Hévízen, látszik tehát az igény, de Budapest és Bécs repülőterére is sűrítették a moszkvai járatokat, ami viszont bizonytalanná tette idén a sármelléki járatindítást. Papp Gábor beszélt arról is, hogy tavaly óta Szentpéterváron, Tel Avivban és Sarm-es-Sejkben járt az önkormányzat delegációja, hogy újabb vendégkört nyerjenek meg Hévíznek, és mindenütt felmerült a repülőjáratok indításának kérdése. Ezek közül egyelőre az izraeli tűnik a legvalószínűbbnek, mert az utóbbi időkben Hévízen is nagyobb mértékben emelkedett az izraeli vendégek aránya, de a Sármellékhez viszonylag közeli szlovéniai Lendván is jelentősen nőtt a számuk, de az esetleges járatindítást Lenti gyógyfürdőjének is hozhat új vendégeket.

Hévízen már az év első két hónapjában a tavalyi 122 ezerről 135 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma, ami azt is mutatja, hogy a fürdőváros és a nyugat-magyarországi régió számára a sármelléki repülőtér kiemelten fontos. A Balaton fejlesztésére szánt keretben nevesítetten 6,6 milliárd forintot szán a kormány csak a sármelléki leszállóhely fejlesztésére. A hévízi önkormányzatnak, mint a repülőtér üzemeltetőjének ebben az évben a jövő megalapozása a célja, a beruházási keretből ugyanis a szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett új járatok indításának támogatására is lehetőség lesz. Az új repülési célpontok pedig nem csak a turizmus számára szükségesek, de például a nemzetközi szinten is egyedülálló járműipari tesztpálya Zalaegerszegen májusban induló nagyberuházása ugyancsak indokolttá teszi a fejlesztést. Ehhez csatlakozik az R76-os gyorsforgalmi út is, ami Zalaegerszeget éppen a sármelléki repülőtér érintésével köti majd össze az M7-es autópályával – fogalmazott Papp Gábor.

Forrás: MTI

A medvehagyma gyűjtésének szabályira hívja fel a figyelmet a Nébih

A medvehagyma gyűjtése engedélyhez kötött, és mivel élelmiszernek minősül, ezért árusításkor ugyanazok az általános jelölési, nyomon követési előírások vonatkoznak rá, mint a termesztett zöldségekre, gyümölcsökre – hívta fel a figyelmet a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Saját felhasználásra medvehagymát (vadfokhagyma) a március vége és április eleje közötti gyűjtési szezonban, állami erdőben napi 2 kilogrammig bárki szedhet, azonban árusításra gyűjteni kizárólag az erdő kezelőjének vagy tulajdonosának engedélyével szabad. A Nébih felhívta a figyelmet arra is, hogy a medvehagyma levelei könnyen összetéveszthetőek a mérgező gyöngyvirágéval, a levek megdörzsölése után azonban eltérő illatuk segíthet az azonosításban.

Az érdeklődők a erdőterületek besorolásáról a Nebih erdőtérképén tájékozódhatnak: erdoterkep.nebih.gov.hu. A medvehagyma árusítása során fel kell tüntetni a gyűjtő vagy a forgalmazó nevét és címét, az áru megnevezését, a származási országát és valamilyen, a tétel azonosítására alkalmas adatot, például a csomagolás vagy a szedés idejét – áll a közleményben.

Mivel sok az illegálisan gyűjtött vagy importált áru, ezért a hivatal azt tanácsolja a vásárlás előtt a vevők ellenőrizzék a csomagolást.

Forrás: MTI