Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Sikeres volt a vadászati idény

Eredményesen zárult Zala megyében a 2016/2017-es vadászati év, a kilövési tervet a vadgazdálkodók jól teljesítették, jelentősen nőtt a belföldi bérkilövésből, valamint a vadhús értékesítésből származó árbevétel a korábbi évhez képest – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője az MTI-vel. A zalai vadgazdálkodók nyeresége több mint háromszorosára nőtt, az 52 vadászterületen összesen mintegy 212 millió forint eredményt értek el, míg a 2015/2016-os évben 69 millió forint volt az ágazat nyeresége – ismertette Lázár Attila.

A február végén zárult vadászati évben az árbevétel elérte az 1,604 milliárd forintot, a kiadások összege meghaladta az 1,39 milliárd forintot. Belföldi bérvadászatból több mint félmilliárd (503 millió) forint árbevételt értek el, csaknem 80 millió forinttal többet, mint a korábbi évben. A regisztrált vadászok száma nem változott számottevően Zala megyében, az elmúlt évben összesen 2,6 ezer állami vadászjegyet adtak ki. Ugyanakkor a vadászok évről évre nagyobb összeget fordítanak vadászatra. A külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból 317 millió forint árbevétele származott a vadgazdálkodóknak. A megyében kiadott 4158 vadászati engedély egynegyedét a téli hónapokban – decemberben és januárban – váltották ki. A legnagyobb számban az osztrákok, az olaszok és a németek vadásztak a zalai erdőkben, emellett sokan érkeztek a skandináv országokból is.

A vadhús értékesítéséből 460 millió forint bevételt értek el, ez 60 millió forinttal több mint tavaly – emelte ki Lázár Attila. Hozzátette: a mezőgazdasági vadkárra fordított kiadás összege egy év alatt 353 millió forintról 348 millió forintra mérséklődött, míg az erdei vadkár felére, 10,6 millió forintra csökkent. Kitért arra is, hogy a csapadékszegény, viszonylag kemény téli időszakban nagyobb figyelmet kellett fordítani a vadetetésre: az etetőkbe 3,8 ezer tonna szemes-, és 1,1 ezer tonna lédústakarmányt szállítottak. A közel két hónapon át tartó fagyos, hideg idő segítette a társasvadászatokat: a vaddisznók a szórók környékére koncentrálódtak, így hajtó- és a terelővadászatok sikeresek voltak, mintegy 9,9 ezer vaddisznó került terítékre. A tervezett 6 ezer gímszarvasból 5,3 ezret sikerült elejteni, az 5,5 ezer őzből pedig közel 5,1 ezret.

A tendencia továbbra is a nagyvad létszámának csökkentése Zala megyében, így a kilövési tervek a 2017/2018-as vadászati évben kismértékben emelkedhetnek – mondta összegzésként Lázár Attila. Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak legnagyobb feladata a vadászterületek kialakítása volt. A zalai vadászterületek száma március elsejétől 55-re emelkedett, a vadgazdálkodók a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv szerint végzik tevékenységüket.

Forrás: MTI

 

Szombaton indul a nagygépes repülési szezon Sármelléken

A Düsseldorfból és Berlinből, valamint a Frankfurtból érkező első charterjáratokkal szombaton megkezdődik az idei nagygépes repülési szezon a sármelléki Hévíz-Balaton Airporton, ahol ebben az évben a tavalyihoz hasonló utaslétszámra számítanak – mondta el az MTI érdeklődésére a repteret üzemeltető Hévíz polgármestere. Papp Gábor (Fidesz-KDNP) kifejtette: a 2015-ös 22 ezer után tavaly 23,5 ezer utas fordult meg Sármelléken, és idén is ezt a számot szeretnék tartani, lehetőség szerint növelni is.

Szombaton a német PA Touristik csoportjához tartozó hévízi Mutsch Ungarn Reisen szerződésével hagyományosan egész nyáron közlekedő charterjáratokkal indul a repülési szezon. A Czech Airlines-szal (CSA) szerződve Düsseldorfból Berlin érintésével, a Lufthansa üzemeltetésében működő heti járattal pedig Frankfurtból érkeznek az első gépek, egy héttel később pedig Hamburgból is elindul a CSA kéthetente közlekedő járata. Ugyancsak évek óta visszatérő járatokat üzemeltet a Salamon Reisen, a Germania légitársaság gépeivel május 4-től Drezdából és Erfurtból, majd nyártól Lipcséből szállítanak utasokat a nyugat-balatoni repülőtérre. Április 22-től újraindulnak a 2014-es szezonban már működtetett heti prágai menetrend szerinti járatok is, amelyeket ugyancsak a CSA közlekedtet.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem eldöntött, hogy lesznek-e idén is oroszországi járatok Sármellékre. Az orosz vendégek száma ugyanis tovább emelkedik Hévízen, látszik tehát az igény, de Budapest és Bécs repülőterére is sűrítették a moszkvai járatokat, ami viszont bizonytalanná tette idén a sármelléki járatindítást. Papp Gábor beszélt arról is, hogy tavaly óta Szentpéterváron, Tel Avivban és Sarm-es-Sejkben járt az önkormányzat delegációja, hogy újabb vendégkört nyerjenek meg Hévíznek, és mindenütt felmerült a repülőjáratok indításának kérdése. Ezek közül egyelőre az izraeli tűnik a legvalószínűbbnek, mert az utóbbi időkben Hévízen is nagyobb mértékben emelkedett az izraeli vendégek aránya, de a Sármellékhez viszonylag közeli szlovéniai Lendván is jelentősen nőtt a számuk, de az esetleges járatindítást Lenti gyógyfürdőjének is hozhat új vendégeket.

Hévízen már az év első két hónapjában a tavalyi 122 ezerről 135 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma, ami azt is mutatja, hogy a fürdőváros és a nyugat-magyarországi régió számára a sármelléki repülőtér kiemelten fontos. A Balaton fejlesztésére szánt keretben nevesítetten 6,6 milliárd forintot szán a kormány csak a sármelléki leszállóhely fejlesztésére. A hévízi önkormányzatnak, mint a repülőtér üzemeltetőjének ebben az évben a jövő megalapozása a célja, a beruházási keretből ugyanis a szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett új járatok indításának támogatására is lehetőség lesz. Az új repülési célpontok pedig nem csak a turizmus számára szükségesek, de például a nemzetközi szinten is egyedülálló járműipari tesztpálya Zalaegerszegen májusban induló nagyberuházása ugyancsak indokolttá teszi a fejlesztést. Ehhez csatlakozik az R76-os gyorsforgalmi út is, ami Zalaegerszeget éppen a sármelléki repülőtér érintésével köti majd össze az M7-es autópályával – fogalmazott Papp Gábor.

Forrás: MTI

A medvehagyma gyűjtésének szabályira hívja fel a figyelmet a Nébih

A medvehagyma gyűjtése engedélyhez kötött, és mivel élelmiszernek minősül, ezért árusításkor ugyanazok az általános jelölési, nyomon követési előírások vonatkoznak rá, mint a termesztett zöldségekre, gyümölcsökre – hívta fel a figyelmet a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Saját felhasználásra medvehagymát (vadfokhagyma) a március vége és április eleje közötti gyűjtési szezonban, állami erdőben napi 2 kilogrammig bárki szedhet, azonban árusításra gyűjteni kizárólag az erdő kezelőjének vagy tulajdonosának engedélyével szabad. A Nébih felhívta a figyelmet arra is, hogy a medvehagyma levelei könnyen összetéveszthetőek a mérgező gyöngyvirágéval, a levek megdörzsölése után azonban eltérő illatuk segíthet az azonosításban.

Az érdeklődők a erdőterületek besorolásáról a Nebih erdőtérképén tájékozódhatnak: erdoterkep.nebih.gov.hu. A medvehagyma árusítása során fel kell tüntetni a gyűjtő vagy a forgalmazó nevét és címét, az áru megnevezését, a származási országát és valamilyen, a tétel azonosítására alkalmas adatot, például a csomagolás vagy a szedés idejét – áll a közleményben.

Mivel sok az illegálisan gyűjtött vagy importált áru, ezért a hivatal azt tanácsolja a vásárlás előtt a vevők ellenőrizzék a csomagolást.

Forrás: MTI

Kapszulában lenyelhető kamerával végeznek vékonybélvizsgálatot Zalaegerszegen

Egy újonnan bevezetett eljárás keretében kapszulában lenyelhető kameraendoszkóppal tudják diagnosztizálni a vékonybélben keletkezett vérzéseket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban – közölte az egészségügyi intézmény főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Halász Gabriella kifejtette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a zalaegerszegi kórház esetében két hónapja vette fel a finanszírozható eljárások körébe ezt a diagnosztikai módszert, amelynek során a vékonybélben fellépő vérzéseket tudják lokalizálni nagy hatékonysággal, akár járóbeteg-ellátás keretében is. A zalai egészségügyi intézmény évente 60 vizsgálatot végezhet, amelyhez hétmillió forintos finanszírozás társul.

A főigazgató hozzátette: 2015-ben határozta el az intézmény vezetése, hogy fejleszti a minimális beavatkozást igénylő és így a betegeket kevésbé terhelő diagnosztikai és műtéti módszereket. Ennek köszönhetően vezették be a szülészet-nőgyógyászaton a laparoszkópos méheltávolítást, a sebészeten a hasonló módszerrel végzett lépeltávolítást, illetve a kardiológián a nyitott szívsövény katéteres műtéti eljárását.

Gasztonyi Beáta, a zalaegerszegi belgyógyászat osztályvezető főorvosa a kapszulaendoszkópos vizsgálati módszerről elmondta: 100 ezer ember közül 100 esetében fordul elő vérzés az emésztőrendszerben, ezek öt-hét százalékának ismeretlen az eredete. Ilyenkor tükrözésekkel, computertomográffal (CT) vagy mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MR) próbálják feltárni a vérzés helyét, a vékonybelet azonban eddig csak speciális endoszkóppal, magas szövődményi kockázattal járó altatásban tudták vizsgálni.

A világszerte 2000-ben bemutatott kameraendoszkópos eljárást 2002-ben Győrben alkalmazták Magyarországon először, jelenleg több mint tucatnyi egészségügyi centrumban használatos ez a módszer, amelyet két hónappal ezelőtt vezettek be Zalaegerszegen. Az eljárás során fekélyt, daganatot, polipokat vagy egyéb, vérzést okozó elváltozásokat képesek diagnosztizálni a fájdalommentes módszerrel. A páciensnek egy mindössze két és fél centiméteres, nagyobb vitamintablettához hasonló kapszulát kell lenyelnie, ami 8-12 óra alatt halad végig a gyomron, a vékonybélen és a vastagbélen. A kamerával, világítással, jeltovábbítóval is ellátott apró kapszula másodpercenként 3-4 képet készít, így a leletező orvosnak több órát vesz igénybe, mire a mintegy 130 ezer felvétel alapján elvégezheti a diagnózist – ismertette a részleteket Gasztonyi Beáta.

Herr Gyula belgyógyász szakorvos hozzátette: a beteg hasára elektródákat helyeznek el, ezek akár élő képet is közvetítenek a vevőegységnek, illetve az adatokat feldolgozó számítógépnek. Az egyszer használatos kapszula akkumulátora 12 óra után merül le, így képet már nem továbbít, a miniatűr készülék pedig három napon belül távozik a szervezetből.

Forrás: MTI

Új szívműtéti eljárást vezettek be a zalaegerszegi kórházban

Új szívműtéti eljárás a zalaegerszegi kórházban
Új szívműtéti eljárás

A monitoron látható, amint egy speciális szívműtétet végeznek egy férfin, a bal és jobb pitvar közötti nyitott sövényt katéteres beavatkozással zárják a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, Zalaegerszegen 2017. február 9-én. Az intézményben mostantól az egyik leggyakoribb veleszületett szívhibák közé tartozó, a bal és jobb pitvar közötti nyitott sövényt katéteres beavatkozással zárják. Ezt a rendellenességet korábban csak nyitott szívműtéttel lehetett korrigálni. MTI Fotó: Varga György

Megállapodást kötött Hévíz és a szentpétervári orvosi egyetem

Az orvosképzésben és a gyógyászatban szerzett tapasztalatok átadását, illetve közös kutatási projektek indítását is szolgálja az az együttműködési megállapodás, amelyet Hévíz önkormányzata és a szentpétervári állami orvosi egyetem képviselője kötött csütörtökön Hévízen. Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) az aláírás és az azzal párhuzamosan orosz és magyar gyermekorvosok részvételével tartott konferencia kapcsán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a hévízi gyógyvízre épülő gyógyászati eljárások újabb nemzetközi elismerésének számít a megállapodás. Mint kifejtette: az együttműködés egy további lehetőség arra is, hogy ha a hévízi kezeléseket a külföldi egészségbiztosítók elfogadják, az ide utazó páciensek kúrájának finanszírozásában is részt vegyenek.

Felidézte, hogy a már évek óta tartó kapcsolat keretében a hévízi városvezetés tavaly novemberben járt Szentpéterváron, ahol a több száz külföldi hallgatót is oktató orvosi egyetemen a budapesti Pethő Intézet képviselőivel együtt tartottak előadást a magyarországi gyógyászati rehabilitációs lehetőségekről. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a megállapodás akkor hozhat további gyógy- és egészségturisztikai vendéget Hévíznek, ha a sármelléki repülőtér menetrendi kapcsolatait, járatait minél hamarabb bővíteni tudják. Az orosz és magyar – többségében gyermekgyógyász – orvosok részvételével tartott hévízi konferencia szervezője, Marina Mamaeva, a szentpétervári orvosi egyetem külkapcsolati vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Oroszországban ismét előtérbe került a gyerekek szanatóriumi kezelésének fejlesztése. Ebben ott még nagy az elmaradás, ezért is kezdtek el öt évvel ezelőtt ismerkedni a gazdagnak tartott magyarországi rehabilitációs lehetőségekkel és a kiváló szakemberekkel.
Kezdetben gyakorló orvosok, ma pedig már intézményvezetők is résztvevői az ebben a témában szervezett magyarországi konferenciáknak, amelyen a klasszikus orvoslás mellett a természetgyógyászati és alternatív gyógyítási lehetőségeket is megismerik.

A konferenciát szervező gyermekorvos azt is hozzátette: Oroszországban szinte csak Hévíz gyógyvízét ismerik Magyarországról, ami nem véletlen a kiemelt szerepe miatt. Úgy látja azonban, hogy Karlovy Varyval ellentétben Hévízen még nem népszerűsítik eléggé az ivókúrát, pedig az is fontos gyógyítási lehetőséget kínál. Felvetette továbbá, hogy a fürdőváros gyógyvize ugyan kiválóan alkalmas a felnőttek gyógykezelésére, de gyerekeknél nem minden esetben, csak bizonyos betegségek, rehabilitációs kezelések során alkalmazható.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Vízközmű rekonstrukció Zalaegerszegen

Több mint négymilliárd forintos költséggel, mintegy 60 ezer lakost érintően indul víziközmű-rekonstrukció Zalaegerszegen és térségében.

A beruházást bejelentő hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatón Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) elmondta: a Zalaegerszeg északi, keleti és déli területein, valamint a város környékén tervezett munkálatokhoz, a 40-50 éves ivóvízhálózat korszerűsítéséhez szükséges összeget a kormány a múlt év decemberében ítélte meg. A közműfejlesztés révén Zalaegerszegen kívül Bocfölde, Sárhida, Csatár, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Alibánfa és Petőhenye vízvezetékeit, kútjait, tisztítóműveit és tározóit korszerűsítik, várhatóan 2019 nyaráig.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: a száz százalékos, vissza nem térítendő uniós támogatás jóvoltából jelentősen javul majd a vízminőség, miután jelenleg az ivóvíz vas-, mangán- és ammóniatartalma esetenként túllépi a megengedett határértékeket. Utalt arra is, hogy az elmúlt években Zalaegerszeg nyugati vízbázisán már megvalósult egy hasonló korszerűsítés, így a mostanival együtt már a zalai megyeszékhelyen és környékén a teljes hálózat rekonstrukciója megtörténik, ami évtizedekre biztonságos ellátást jelent majd. Bali Zoltán, a beruházással érintett önkormányzatok társulásának elnöke arról beszélt, hogy új kutakat és víztisztítókat építenek, felújítják a gyűjtővezetékeket, a tározókat. Jelezte, hogy nemcsak az egészséges vizet, de költséghatékonyabb üzemeltetést is hoz majd a teljes beruházás.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI érdeklődésére egyebek mellett arról számolt be, hogy a most induló munkálatoknak köszönhetően mintegy 60 ezer ember számára lesz egészségesebb, tisztább az ivóvíz Zalaegerszegen és térségében, továbbá megszűnhetnek a több területen is előforduló minőségi és nyomásproblémák is.

Forrás: MTI

A harmincmilliomodik vendégét várja az idén húsz éve város Zalakaros

Idén várja a 30 milliomodik fürdővendégét a 20 évvel ezelőtt várossá nyilvánított Zalakaros, ahol a múlt évben több mint félmillióan váltottak jegyet a gyógyfürdőbe – közölte szerdán az MTI-vel a település polgármestere.

Novák Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta: tavaly 556 ezernél is több vendéget fogadott a gyógyfürdő és strand, ez a szám pedig 12 ezerrel haladja meg a 2015-ös statisztikai adatot. A 2011 óta folyamatosan növekvő látogatottságnak köszönhetően idén eléri a vendégek száma a 30 milliót az 1965 óta üzemelő fürdőkomplexumban. A növekvő látogatószámnak köszönhetően a város idegenforgalmi adóból befolyó bevétele 8 százalékkal 179,2 millió forintra növekedett 2016-ban, az előző évi 165,6 millió forintról. A polgármester elmondta: a település idén ünnepli a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját. A népességét tekintve Magyarország ötödik legkisebb városának nem egészen 2500 állandó lakója van jelenleg, s míg számos település népessége az elvándorlás miatt csökken, addig Zalakaroson 20 év alatt 85 százalékkal nőtt a lakosság száma.

A kisvárosban jelenleg csaknem 3800 kereskedelmi és 2800 magán szálláshelyen fogadnak vendégeket, akik átlagosan 3,1 napot töltenek a fürdőhelyen. Bár egyelőre csak a 2015-ös szálláshelyadatok állnak rendelkezésre, az egy lakosra évente számított 65 vendég Magyarországon az egyik legkiemelkedőbb ilyen adat. 2015-ben 160 ezer vendég összesen több mint 528 ezer vendégéjszakát töltött – túlnyomó többségében kereskedelmi szálláshelyeken – a városban. A szálláshelyekre jellemző, hogy három nagyobb kapacitású hotel adja az éves vendégforgalom több mint 60 százalékát. A szállodák előnye idén tovább erősödhet azzal, hogy a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában nyáron 236 szobás, négycsillagos szálloda nyílik, ami további csaknem 500 férőhelyet kínál majd a Zalakarosra érkezőknek – fűzte hozzá Novák Ferenc.

Forrás: MTI