Felújítják a zalaegerszegi sportlőteret

A tavaly elvégzett sürgősségi munkák után idén teljesen megújul a zalaegerszegi sportlőtér – jelentette be hétfőn a város polgármestere.

Az Ebergényi úti sportlétesítményben a Zala Megyei Sportlövő Szövetség és a Polgári Lövész Egylet képviselőinek jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán elmondta: az önkormányzat és a Magyar Sportlövők Szövetsége még tavaly megállapodott arról, hogy két lépcsőben, összesen 82 millió forint ráfordítással fejlesztik a lőtér infrastrukturális és technikai feltételeit.

A város önkormányzata által biztosított 12 millió forintból a múlt évben elvégezték a legsürgetőbb munkákat, idén pedig a sportági szövetség 70 millió forintos beruházásával folytatódik a korszerűsítés. Nemcsak küllemében újul meg a lőtér, de elvégzik a hőszigetelését, a nyílászárók, a közművezetékek és a fűtési rendszer cseréjét, illetve a technikai feltételek, az edzéskörülmények is javulnak azzal, hogy olyan sporteszközöket telepítenek a létesítménybe, amelyek eddig nem voltak még Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

A Zalakerámia lett a zalaegerszegi sportcsarnok névadó szponzora

A helyi kosárlabdaklubbal való tízéves együttműködés után a Zalakerámia nevét viseli ezentúl a zalaegerszegi sportcsarnok is – közölték a város, a cég és a klub vezetői hétfőn a zalai megyeszékhelyen.

Balaicz Zoltán polgármester a sajtótájékoztatón azt mondta: a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok elnevezéssel “ismét régi értékek találtak egymásra”, a cég ugyanis megbízható partner már tíz éve, amióta a zalaegerszegi kosárlabdaklub (Zalakerámia ZTE KK) is a nevét viseli. A társaság társadalmi szerepvállalásának újabb szintjét jelenti, hogy a megkeresésük alapján tíz évre elnyerték a névadó szponzori címet – jelezte.  A polgármester hozzátette, hogy mindez a helyi sportéletnek is nagy lehetőség, ugyanis a névadótól befolyó összeg 80 százaléka a kosárlabdaklubé, 20 százalék pedig a csarnokot üzemeltető Egerszegi Sport és Turizmus Kft.-t illeti. A város mindemellett azzal is hozzájárul a helyi sportélet fejlesztéséhez, hogy 120 millió forintból a közeljövőben korszerűsítik a csarnok előtti teret, a város közgyűlése pedig a tervek szerint emelni fogja a kosarasoknak szánt támogatási összeget.

Az MTI kérdésére Balaicz Zoltán elmondta: a tízéves névadó szponzori szerződés értelmében idén 13 millió forintot, majd évente fél-fél millió forinttal emelkedő összeget fizet a Zalakerámia, így 2026-ra 17,5 millió forint lesz a támogatás. Jaramani Rafik, a Zalakerámia vezérigazgatója úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az elmúlt 10 évhez hasonlóan “jóban, rosszban” tartós marad az együttműködés a város, a klub és a cég között. Köszönetet mondott a sportcsapatnak az elmúlt évek eredményeiért, és reményét fejezte ki, hogy 10 év múlva a csapattal megünnepelhetik “a 20. házassági évfordulót”.

Gyimesi Endre, a kosárlabdaklub társadalmi elnöke szerint Zalaegerszegen komoly hagyományai vannak a kosárlabdának, ami jelenleg is a legsikeresebb csapatsportágak közé tartozik a városban. A névadó társaság támogatása pedig lehetővé teszi, hogy a ZTE KK ismét megcélozza a nemzetközi porondot. Stárics Kornél, a ZTE KK ügyvezetője ehhez hozzáfűzte, hogy a korábban bajnoki aranyérmet, bronzot, illetve Magyar Kupa győzelmet szerzett zalaegerszegi csapat teljesítménye az utóbbi időben ismét felfelé ível. A remények szerint egy-két éven belül akár nemzetközi kosárlabda-mérkőzéseknek is otthont adhat a zalaegerszegi sportcsarnok, legalábbis ez a törekvése a csapatnak – jelezte.

Forrás: MTI

 

Gyenesdiás város lehet

Támogatta a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén Gyenesdiás törekvését, hogy a nagyközség kezdeményezze a várossá nyilvánítását, de döntött arról is, hogy kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ).

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) a település törekvésével kapcsolatban kifejtette: a nagyközség képviselőtestülete tavaly decemberben fogadott el határozatot, hogy indítványozzák a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezést lakossági fórumon is támogatták, illetve a térségbeli települések önkormányzatai is a kezdeményezés mellé álltak. A városi cím megszerzésének érvei között sorolta a polgármester, hogy több mint négyezer lakosával Gyenesdiás Zala megye nyolcadik legnépesebb települése, s a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége, amely elsősorban a mintegy száz éve indult turizmusra épít. A Keszthellyel szinte teljesen egybeépült nagyközség gyermekintézményei a bölcsödétől az iskoláig szinte száz százalékos kihasználtsággal működnek, és a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhetően egyre több fiatal választja otthonául.

A megyegyűlés tagjai végül egyhangúlag támogatták, hogy Gyenesdiás kezdeményezze a városi cím elnyerését. A település a cím elnyerése esetén a 11. városa lesz Zala megyének. A Zala Megyei Közgyűlés tíz igen szavazat és három tartózkodás mellett döntött arról is, hogy kilép a TÖOSZ-ból. Az előterjesztés indoklása szerint a megyei önkormányzatok érdekképviseletét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége látja el, amely közvetítő szerepet is betölt a kormányzat felé. A TÖOSZ ugyanakkor a viszonylag magas tagdíja ellenében egyre kevesebb szolgáltatást tud nyújtani a megyei önkormányzatoknak.

Forrás: MTI

Vízközmű rekonstrukció Zalaegerszegen

Több mint négymilliárd forintos költséggel, mintegy 60 ezer lakost érintően indul víziközmű-rekonstrukció Zalaegerszegen és térségében.

A beruházást bejelentő hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatón Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) elmondta: a Zalaegerszeg északi, keleti és déli területein, valamint a város környékén tervezett munkálatokhoz, a 40-50 éves ivóvízhálózat korszerűsítéséhez szükséges összeget a kormány a múlt év decemberében ítélte meg. A közműfejlesztés révén Zalaegerszegen kívül Bocfölde, Sárhida, Csatár, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Alibánfa és Petőhenye vízvezetékeit, kútjait, tisztítóműveit és tározóit korszerűsítik, várhatóan 2019 nyaráig.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: a száz százalékos, vissza nem térítendő uniós támogatás jóvoltából jelentősen javul majd a vízminőség, miután jelenleg az ivóvíz vas-, mangán- és ammóniatartalma esetenként túllépi a megengedett határértékeket. Utalt arra is, hogy az elmúlt években Zalaegerszeg nyugati vízbázisán már megvalósult egy hasonló korszerűsítés, így a mostanival együtt már a zalai megyeszékhelyen és környékén a teljes hálózat rekonstrukciója megtörténik, ami évtizedekre biztonságos ellátást jelent majd. Bali Zoltán, a beruházással érintett önkormányzatok társulásának elnöke arról beszélt, hogy új kutakat és víztisztítókat építenek, felújítják a gyűjtővezetékeket, a tározókat. Jelezte, hogy nemcsak az egészséges vizet, de költséghatékonyabb üzemeltetést is hoz majd a teljes beruházás.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI érdeklődésére egyebek mellett arról számolt be, hogy a most induló munkálatoknak köszönhetően mintegy 60 ezer ember számára lesz egészségesebb, tisztább az ivóvíz Zalaegerszegen és térségében, továbbá megszűnhetnek a több területen is előforduló minőségi és nyomásproblémák is.

Forrás: MTI

Műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum

Új műalkotásokkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. Léránt Zoltán zalaegerszegi festőművész öt akvarelljét és Pataky Andor szobrász- és festőművész kisplasztikáját szerdán sajtótájékoztatón mutatták be.

A Juhász című kerámiaszobor igazi kuriózumnak számít, mert nagyon nehezen lehet Pataky Andor alkotásához hozzájutni – mondta Kostyál László művészettörténész.  Hozzáfűzte: a kisplasztikát egy budapesti felajánlás révén tudta megvásárolni a múzeum. A szignó mellett sokat segített a műtárgy azonosításában, hogy a kisplasztika fotója megjelent a Zalai évkönyv 1926-os kiadásában.

Nevéhez számos köztéri szobor, emlékmű kapcsolódik. Pataky Andor készítette többek közt a Zalalövőn, Zalaszentgróton, Mihályfán, Pacsán látható hősi emlékműveket. Emellett épületplasztikával is foglalkozott, keze munkája az egerszegi Vármegyeháza megye címere, és ő készítette az egykori rendőrségi palota (ma megyei főügyészség) állami címerét is – emlékeztetett a művészettörténész. Beszélt arról is, hogy Léránt Zoltán (1902-1936) festőművész alkotásai közül öt akvarellt vásárolt a múzeum, a művek zalaegerszegi, zalai és Balaton környéki tájképek.

Léránt Zoltán óriási tehetségű, “csendes, visszahúzódó”, művészember volt – fogalmazott Kostyál László. A művésznek betegsége miatt félbe kellett szakítania a tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1926-tól teljes visszavonultságban élt szülővárosában, Zalaegerszegen. Akvarell technikával festetett képei közül nagyon sokat őriznek a zalaegerszegi otthonokban – idézte fel Kostyál László. Kitért arra is, hogy az új műalkotások nagyon jól illeszkednek a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A múzeum elsősorban a zalai képzőművészek alkotásait gyűjti, a két világháború közötti időszak – amelyet az új műalkotások képviselnek – eddig kevésbé volt reprezentált.

Kostyál László elmondta azt is, hogy újabb értékes darabbal is bővült a múzeumi gyűjtemény. Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész halotti maszkját a szintén Munkácsy-díjas Szabolcs Péter szobrászművész öntötte bronzba 30 évvel ezelőtt. A művész utolsó arckifejezését, végső megnyugvását megörökítő, bronz halotti maszkot Szabolcs Péter a múzeumnak ajándékozta.

A műtárgyakat a májusban nyíló kiállításon mutatják be Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

A harmincmilliomodik vendégét várja az idén húsz éve város Zalakaros

Idén várja a 30 milliomodik fürdővendégét a 20 évvel ezelőtt várossá nyilvánított Zalakaros, ahol a múlt évben több mint félmillióan váltottak jegyet a gyógyfürdőbe – közölte szerdán az MTI-vel a település polgármestere.

Novák Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta: tavaly 556 ezernél is több vendéget fogadott a gyógyfürdő és strand, ez a szám pedig 12 ezerrel haladja meg a 2015-ös statisztikai adatot. A 2011 óta folyamatosan növekvő látogatottságnak köszönhetően idén eléri a vendégek száma a 30 milliót az 1965 óta üzemelő fürdőkomplexumban. A növekvő látogatószámnak köszönhetően a város idegenforgalmi adóból befolyó bevétele 8 százalékkal 179,2 millió forintra növekedett 2016-ban, az előző évi 165,6 millió forintról. A polgármester elmondta: a település idén ünnepli a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját. A népességét tekintve Magyarország ötödik legkisebb városának nem egészen 2500 állandó lakója van jelenleg, s míg számos település népessége az elvándorlás miatt csökken, addig Zalakaroson 20 év alatt 85 százalékkal nőtt a lakosság száma.

A kisvárosban jelenleg csaknem 3800 kereskedelmi és 2800 magán szálláshelyen fogadnak vendégeket, akik átlagosan 3,1 napot töltenek a fürdőhelyen. Bár egyelőre csak a 2015-ös szálláshelyadatok állnak rendelkezésre, az egy lakosra évente számított 65 vendég Magyarországon az egyik legkiemelkedőbb ilyen adat. 2015-ben 160 ezer vendég összesen több mint 528 ezer vendégéjszakát töltött – túlnyomó többségében kereskedelmi szálláshelyeken – a városban. A szálláshelyekre jellemző, hogy három nagyobb kapacitású hotel adja az éves vendégforgalom több mint 60 százalékát. A szállodák előnye idén tovább erősödhet azzal, hogy a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában nyáron 236 szobás, négycsillagos szálloda nyílik, ami további csaknem 500 férőhelyet kínál majd a Zalakarosra érkezőknek – fűzte hozzá Novák Ferenc.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Gácsi Mihály emlékkiállítás nyílik Zalaegerszegen

Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus reprodukciós alkotásaiból nyílik emlékkiállítás születésének kilencvenegyedik, halálának harmincadik évfordulója tiszteletére pénteken Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központban.

Gácsi Mihály 1976-tól halálig Zalaegerszegen élt és alkotott. Munkácsy-díjas művészként érkezett a zalai megyeszékhelyre, a legnevesebb alkotók közé tartozott. Műveivel rendszeresen részt vett az országos és a nemzetközi kiállításokon, grafikai lapjai megtalálhatók voltak a Nemzeti Galériában, a szolnoki múzeumban és rövid időn belül a zalai múzeumokban is – mondta el az MTI-nek Kostyál László művészettörténész.  Felidézte: Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész 1956-tól 18 éven át a szolnoki művésztelepen alkotott. Neve szinte “legendává vált”, az ízes, legjobb lapjait jellemző groteszk humor szinte valamennyi alkotásán felfedezhető.  Kitért arra is, hogy a képzőművész számára a fő megélhetési forrást a festmények – bár ezek a művei kevésbé ismertek – biztosították. Grafikusként számos kiadványt illusztrált, köztük Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét. Készített meseillusztrációkat is: a mesék (legismertebb a Kacor király, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, a Brémai muzsikusok) történetére megálmodott, majd sokszorosított grafikák nagyon sok gyerekszoba falát díszítették.

Dokumentációs jelleggel készített grafikái közé tartoznak a tájképek, városképek, egy másik sorozata pedig a városépítés, például a tiszalöki víztározó építésének fázisait mutatja be – ismertette a művészettörténész.  Hozzáfűzte: művei közül a legismertebbek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos grafikai lapjai. Sok kis grafika, ex libris nőtt ki az eredendően kicsit humoros, groteszk, karikaturisztikus ábrázolásmód irányából. Az üdvözlőlapokon nagy humorral karikírozta részben az ismerőseit, nagyrészt pedig saját magát. Az évek folyamán egyre fajsúlyosabb kérdéseket tárgyaló vonal jelent meg grafikáiban, egyre profetikusabb látomások kerültek ki a keze alól. A humor a felszínen megmaradt, de a tartalom óriási művészi felelősségvállalásról, felelősségtudatról tanúskodik – emelte ki Kostyál László.

Művészetének legjelentősebb vonulatát ezek a nagy grafikai lapok és részben sorozatok képezik – hangsúlyozta. A tárlaton a hetvenes években készült linómetszeteket és rézkarc reprodukciókat – köztük A magyarok bejövetele, a Fizikai kísérlet, az Utolsó virágok című művét, valamit a Dózsa-sorozat két alkotását – mutatják be. Bényi Zoltán, a kiállítás szervezője a saját tulajdonában lévő reprodukciókat ajánlotta fel az emlékkiállításra, mivel az Apáczai Galériában az eredeti művek őrzését nem tudják biztosítani. Gácsi Mihály emlékkiállítása február 4-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, az Apáczai Galériában.

Forrás: MTI